Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

Reguly Antal vonalát, megalapozta az összehasonlító nyelvészeti kutatást, s komoly segítő társat talált Budenz József személyében. Budenz komolyan megalapozott módszerességre nevelt. Folytatódott törés nélkül az az igény is, hogy a tudomány teremtsen szorosabb kapcsolatot a gyakorlattal. Budenz maga is több cikket írt pedagógiai folyóiratokba is.

4

2 Fontosabb müveivel (Magyar-ugor szótár 1873—81, Ugor alaktan 1884—94.) nemcsak a magyar nyelvtudományt gazdagította, hanem a gyakorlat mezején dolgozó magyar pedagógusaink nyelvészeti ismereteit is bővítette. Mint egyetemi tanár bőven szórta tudásának kincseit a jövendő iskolák jövendő magyar pedagógusai számára, s valóban igaz az a megállapítás, hogy alig volt olyan középiskolai tanár, aki az egyetemről az ő keze alól kikerülve, „a nyelv egyes tényeinek megítélésénél tisztultabb fölfogást ne vitt volna ki magával az életbe." 4

5 Hosszú évtizedeken keresztül az ő finn nyelvtanából tanulták ifjaink a finn nyelv elemeit. Átdolgozott formában 1940-ben is kiadták ezt a nyelvtankönyvét. Amikor 1862-ben a Nyelvtudományi Közlemények megin dult, a folyóirat folytatta Hunfalvy Magyar Nyelvészetének hagyományait. A tudomány színvonalán, a gyakorlati élet, a tanítás igényeit is kielégítő cikkek jelentek meg benne. Budenz „Szó-taglalások, és valami a magyar szóképzés iskolai tanításáról" című írása is ennek a folyóiratnak a hasábjain jelent meg. Cikkét a magyar nyelvet tanító pedagógusok nagy haszonnal olvashatták. Budenz szemlét tartott magyar nyelvtanaink felett, megállapította, hogy megjelent nyelvtanaink tele vannak hibával. Különösen fontos tétele, hogy a nyelvtudománynak, illetőleg a nyelvtudomány m|űvelőjének külön feladata, hogy törődjék az iskolai magyar nyelvtanítással is s akadályozza meg, hogy az iskolai nyelvtan,tanítás „hibákat és íerdeségeket" szentesítsen. Az iskolai elemzéshez is okos tanácsokat adott. Megállapította, hogy az elemzés ,,a gyermeki elmét az analysis műtétében gyakorolja", ezért meg kell kívánni a tanítástól, hogy „szorosan helyes, és alapos legyen, ami mellett az egyszerű, világos előadás magától értető kellék". Éppen ezért a hibás elemzésekkel teli magyar nyelvtankönyveket komoly bírálatban részesítette. így marasztalta el például Nogáll János Magyar Nyelvtanát is. Az 1860-as években, különösen Brassai Sámuel nyelvészeti, pedagógiai cikkei, tanulmányai adtak sok hasznos szempontot az iskolai munkához. Elsősorban mondattani vizsgálódásait emeljük ki, mert ezek egyrészt tele voltak vitaindító megállapításokkal, másrészt éppen a gyakorlati vonatkozások kiemelése 25