Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

Reguly Antal vonalát, megalapozta az összehasonlító nyelvé­szeti kutatást, s komoly segítő társat talált Budenz József sze­mélyében. Budenz komolyan megalapozott módszerességre ne­velt. Folytatódott törés nélkül az az igény is, hogy a tudomány teremtsen szorosabb kapcsolatot a gyakorlattal. Budenz maga is több cikket írt pedagógiai folyóiratokba is. 4 2 Fontosabb müveivel (Magyar-ugor szótár 1873—81, Ugor alaktan 1884—94.) nemcsak a magyar nyelvtudományt gazda­gította, hanem a gyakorlat mezején dolgozó magyar pedagógu­saink nyelvészeti ismereteit is bővítette. Mint egyetemi tanár bőven szórta tudásának kincseit a jövendő iskolák jövendő ma­gyar pedagógusai számára, s valóban igaz az a megállapítás, hogy alig volt olyan középiskolai tanár, aki az egyetemről az ő keze alól kikerülve, „a nyelv egyes tényeinek megítélésénél tisz­tultabb fölfogást ne vitt volna ki magával az életbe." 4 5 Hosszú évtizedeken keresztül az ő finn nyelvtanából tanul­ták ifjaink a finn nyelv elemeit. Átdolgozott formában 1940-ben is kiadták ezt a nyelvtankönyvét. Amikor 1862-ben a Nyelvtudományi Közlemények megin dult, a folyóirat folytatta Hunfalvy Magyar Nyelvészetének ha­gyományait. A tudomány színvonalán, a gyakorlati élet, a taní­tás igényeit is kielégítő cikkek jelentek meg benne. Budenz „Szó-taglalások, és valami a magyar szóképzés iskolai tanítá­sáról" című írása is ennek a folyóiratnak a hasábjain jelent meg. Cikkét a magyar nyelvet tanító pedagógusok nagy haszon­nal olvashatták. Budenz szemlét tartott magyar nyelvtanaink felett, megállapította, hogy megjelent nyelvtanaink tele vannak hibával. Különösen fontos tétele, hogy a nyelvtudománynak, illetőleg a nyelvtudomány m|űvelőjének külön feladata, hogy tö­rődjék az iskolai magyar nyelvtanítással is s akadályozza meg, hogy az iskolai nyelvtan,tanítás „hibákat és íerdeségeket" szen­tesítsen. Az iskolai elemzéshez is okos tanácsokat adott. Meg­állapította, hogy az elemzés ,,a gyermeki elmét az analysis mű­tétében gyakorolja", ezért meg kell kívánni a tanítástól, hogy „szorosan helyes, és alapos legyen, ami mellett az egyszerű, vi­lágos előadás magától értető kellék". Éppen ezért a hibás elem­zésekkel teli magyar nyelvtankönyveket komoly bírálatban ré­szesítette. így marasztalta el például Nogáll János Magyar Nyelvtanát is. Az 1860-as években, különösen Brassai Sámuel nyelvészeti, pedagógiai cikkei, tanulmányai adtak sok hasznos szempontot az iskolai munkához. Elsősorban mondattani vizsgálódásait emeljük ki, mert ezek egyrészt tele voltak vitaindító megállapí­tásokkal, másrészt éppen a gyakorlati vonatkozások kiemelése 25

Next

/
Thumbnails
Contents