Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Egyéves tapasztalatom a füzesabonyi Ifjú Természetkutató Állomáson

zelebbi feladatok. Nyilvánvaló, hogy meg kell tanítanunk tanítványainkat legelőször is a világos, logikus szerkesztésre, de nem állhatunk meg ott, A puszta gondolatközlésen túl meg kell tanítani tanítványainkat a szép beszédre és írásra is. Több alkalmat kell taljálnunk ia pozitív stílusfejlesztésre, tanítványaink fogalmazási készségének aktív javítására. 1

5 Ga\ál Géza abban látja a hiba forrását., hogy a tanulók csak tartalmi szempontból kaptak segítséget, de a közlés módjára nem. Régi, helytelen módszer szerint a fogalmazás tanítása a cjol'gozatjavítási órákon történt, rosszul elkészített fogalmazások alapján. 1

6 Ilyenkor valójában az történt, hogy a tanár és a tanulók közös erővel átalakították az eredeti fogalmazványt úgy, hogy az teljesen más lett, mint az eredeti volt. A stílushibákat is úgy kelt kezelnünk, mint a betegséget: nem gyógyítani kell elsősorban, hanem megelőzni. Hogyan érhetjük ezt el? Igen sok igazság rejlik abban a megállapításban, hogy tanulóink stílusa olvasottságuktól

1 függ. 17 Ha nem is teljes egészében áll ez így, de kétségtelen, hogy a stílus fejfesztésében nagyon sokat segít a gyakorlás és az olvasás. A stílus fejlesztése nem korlátozódhat kizárólag a magyar órákra sem. Mégis el kell fogadjunk Kerékgyártó megállapítását: sajnos, sok esetben maguk a tankönyvek mutatnak példát a stilisztikai helytelenségekre.

1

8 Igen fontos feladat a szókincs bővítése., elsősorban az

r hogy a passzív szókincset aktívvá tegyük. Gondosan figyeljük tanítványaink beszédjét, azonnal javíttassuk, illetve javítsuk ki benne a stiláris hibákat. Az írásbeli fogalmazásokat minden esetben iavítsuk ki. Kevesebbet írassunk, de amit íratunk, azt készítsük elő és javítsuk ki. Különben a leírt szóval szembeni felelőtlenségre, figyelmetlenségre nevelünk 1

0 De nemcsak a tanulók nevelésére kell gondolnunk. Nyilvánvaló, hogy „nyelvművelő munkánk csak akkor Iksz eredményes, ha párosul benne a tudományos és gyakorlati szempont. 2

0 Természetes tlehát, hogy elsősorban a pedagógusnak kell megfelelő felkészültséget szereznie. De nem hanyagolhatóel a szülők nevelése sem. Az osztályközösség formáló ereje vitathatatlan, de ugyanúgy tisztán kell látnunk, milyen fontos a környezet is. Ha a szülők otthon esetleg durva vagy hibás nyelvet beszélnek és tanulónk állandóan azt hallja, nem csodálkozhatunk azon

; ha maga nem tud pallérozottan, csiszolt nyelven beszélni és írni. A szülők nevelése megfelelő szépirodalmi könyvek olvastatásával, megkedveltetésével nem megoldhatatlan feladat. Ma már túljutottunk azon, hogy felvetődhessen a kérdésr szükséges-e, hogy illyen nagy fontosságot tulajdonítsunk a stí266;