Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az általános iskolai nyelvművelő munka néhány kérdéséről

Érdekes és figyelemre méltó, hogy a nyelvműveléssel, a stílus fejlesztésével foglalkozó cikkek, tanulmányok majdnem kizárólagosan az írásbeli kifejezéssel, a fogalmazással foglalkoznak, és kevés szó esik a szóbeli kifejezőkészség, a logikus és szép beszéd kifejlesztéséről; pedig ez a kérdés egyáltalán nem elhanyagolható terület. Ha meggondoljuk, hogy mennyivel többet beszélünk, mint írunk, rögtön látnunk kell, hogy a nyelvművelésnek igen nagy mértékben vonatkoznia kell a szóbeli előadásra, a beszédre is. Csak az újabb irodalomban találhatunk oly,

an írásokat, amelyek a szép magyar beszéd tanításával foglalkoznak, annak jelentőségét hangoztatják.

2 A legtöbben azonosítják a stílusfejlesztést a fogalmazástanítással, és csak kevesen tesznek megkülönböztetést a stílus- és fogalma.zástanítás között. 3 A fogalmazástanításnak tehát magába kell foglalnia az írásbeli és a szóbeli kifejezőkészség fejlesztését egyaránt. Ennek tisztázása után a következőkben szólni fogok az írásbeli, majd a szóbeli kifejezőkészség néhány problémájáról. Legelőször is azt kell megállapítanunk, hogy akár szóban, akár írásban akarjuk közölni gondolatainkat, elsősorban szükséges az, hogy legyen a témáról kellő ismeretünk, legyen megfelelő szókincsünk, és logikus gondolkozás tükröződjék pontosan megalkotott és összefűzött mondatainkból. Nézzünk néhány példát az írásbeli kifejezőkészség területéről ennek iaz állításnak az igazolására. Lapozzunk fel néhány általános iskolás füzetet, és figyeljük meg a dolgozatokat az említett szempontok szerint. Legelőször is lássuk, mi történt akkor, ha nem volt kellő elméleti megalapozottság a téma kidolgozásához. Egyik VII. o-ban a tanulók feladatul kapták valamelyik irodalmi mű eszmei mondanivalójának kifejtését, A dolgozatok nem sikerültek. Nem is kell magyaráznunk, hogy miért. Olvassunk csak 'el egy-két meghatározást, amit a tanulók az eszmei mondanivalóról adtak. Ennek a műnek a megírásával az írónak célja volt megírni, hogy../' „Az eszmei mondanivalóval a költő vagy író a fölény eget akarja a versből vagy olvasmányból kiemelni." „Az eszmei mondanivallót a költők és írók azért fejtik ki, mert az eszmei mondanivalóból tudjuk meg, miről szól a költemény." Ezek a megfogalmazások világosan mutatják: baj volt a tárgyi ismerettel. Nerri is írhattak a tanulók jó dolgozatot az eszmei mondanivalóról, ha nem tudták mi az. Az első feladat tehát az, hogy tanulóink megfelelő tárgyi ismereteket szerezzenek, de ügyelnünk kell arra, hogy kapcsoí259;