Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Mikus Gyula: A serdülőkor néhány problémájáról

és mindenütt ügyesen mozog. („A kommunista nevelésről". Szikra. 1951. 174. old.) A serdülő általános jellemzésénél feltétlenül szólnunk kell a központi idegrendszer fejlődéséről. Arjamov szerint a serdülőkorban az agy súlya már keveset fejlődik. Elsősorban a szerkezeti, a funkcionális növekedés jellemző rá. Végleg kifejlődnek az agykéreg idegsejtjei, kialakulnak az agytekervények, az asszociatív rostok száma megnő és mindennek következtében rohamosan fejlődnek a gyermek szellemi képességei. A burzsoá pszichológia szerint a gyermek szinte ösztöneinek uralma alatt áll a serdülőkorban. Szerintük a serdülőkori mozgási, nemi ingerek, a hirtelen fellobbanó ösztönök határozzák meg a gyermek egész egyéniségét. Ezzel kapcsolatban ki kell jelentenünk, hogy végső fokon a fejlődő, tökéletesedő idegrendszer központja, a nagyagy kérge irányítja és szabályozza a hypofizis és a többi endokrin-mirigy működését és hatását. A serdülő igen sok esetben tudatának összpontosításával és akaratának megfeszítésével nemcsak saját érzelmeit képes legyőzni, de sokszor erejét meghaladó nehézségekkel is szembeszáll. Az természetesen igaz, hogy a hormonok visszahatva az idegrendszerre, befolyásolják azt, serkentik, néha zavarják működését. Különösen nagy a hormonok hatása a vegetatív idegrendszerre. A fokozott hormonális működés sokszor nyugtalanító, zavaró hatása mellett, amely átmeneti idegességben, nyugtalanságban, ingerültségben mutatkozik meg, ki kell emelnünk a serkentések pozitív hatását is, amelynek eredménye az idegrendszer aktivizálása, ébrentartása. Innét van az, hogy a serdülő az iskolában rögtön szembetűnik részint nagyfokú mozgáskészségével, nyugtalanságával (ritkán ül meg nyugodtan a padjában; izeg-mozog, babrál, hátrafordul, örül, ha a szomszédján egyet bökhet, vagy csíphet), másrészt - élénk figyelmével, kíváncsiságával, gyakran megmutatkozó lázas érdeklődésével. Ugyanakkor a hormonális működés időleges csökkenése kiválthatja az ellanyhulást, fáradékonyságot, passzivitást a tevékenységben és mozgásban, amely ebben a korban szintén gyakran megfigyelhető. A vegetatív idegrendszer megterhelése miatt jelentkeznek gyakran olyan tünetek, mint az izzadékonyság, a végtagok hidegsége, nyirkossága, a gyors szívdobogás, egyenetlen lélegzetvétel, arcpirulás és sápadás, amelyek sokszor megijesztik a szü-254