Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Mikus Gyula: A serdülőkor néhány problémájáról

A szovjet pedagógia legjelentősebb képviselője, A. Sz. Makarenko igen nehéz körülmények között élő, a polgárháború viszonyai között elzüllött, csavargó kamaszokat is becsületes szovjet polgárokká nevelte, a közösség, a munka, a rend erejét felhasználva. Eredményeinek egyik legjelentősebb feltétele a tisztelet és megbecsülés volt, mellyel minden növendékéhez közeledett. Minden gyermekben és ifjúban, bárhogy leplezte s takargatta is az, fel tudta kutatni a szépet és a jót s megtanította a gyermekeket is önmagukat becsülni. A serdülőkorú gyermek különösen önérzetes s ugyanakkor érzékeny is a becsületére, méltóságára. Makarenko tapasztalatai bizonyítják, hogy ha a gyermek érzi a tiszteletet, a megbecsülést, szívesebben dolgozik, őszintébb nevelőjéhez, szüleihez. Makarenko pedagógiai regényeiben: ,,Az új ember kovácsáéban, az ,,Igor és társai"-ban, „A szülők könyvé"-ben, valamint a ,,Válogatott pedagógiai tanulmányok"-ban, majd a legutóbb kiadott „összes Művek"-ben megjelent cikkeiben és tanulmányaiban a különböző életkorú gyermekek és köztük a serdülők sokoldalú jellemzését nyújtja. A pszichológiai tudomány fontos feladata elemezni és felhasználni A. Sz. Makarenkonak a gyermek lelki életére vonatkozó gazdag taipasztalatait, megfigyeléseit. Rendkívül nagy szeretettel szól a serdülőkről és fiatalokról beszédeiben és beszélgetéseiben a szovjet állam egyik legkiválóbb vezetője M. I. Kalinyin. (Kiadva a „Kommunista nevelésről" c. cikkgyűjteménye.) A serdülők fontos és jellemző tulajdonságának tartja a merész álmodozást, a kemény akaratot, a gyors gondolkodást, a bajtársiasságot. Fiatalok előtt mondott beszédeiben, beszélgetéseiben sok jó tanácson keresztül a serdülő nevelésének fontos területeivel foglalkozik. Ezekről majd később, a serdülő egyes lelki tulajdonságainak részletes elemzésénél szólok még. N. K. Krupszkaja, a szovjet pedagógia egyik legkimagaslóbb képviselője már a forradalom előtti munkáiban is foglalkozik a serdülők életével. „Diáköngyilkosságok és a szabad munkaiskola" c. tanulmányában (nálunk a ...Válogatott ped. tanulmányok" c. gyűjteményben jelent meg) tényekkel bizonyítja, hogy a cári Oroszország iskolarendszere és az önzésre, besúgásra, egyéni törtetésre támaszkodó nevelés hogyan rútitja el a 12—16 éves gyermekek lelki világát és hogyan veti végül értelmetlen és céltalan életüket a halálba. Sokat foglalkozik Krupszkaja tanulmányaiban a serdülőkre vonatkozóan is a munka, az irodalom és a művészetek nevelőere249;