Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Perényi János: A konzultáció szerepe a nyelvtan tanítási gyakorlatainak előkészítésében

Az én apám kopott kabátú, de nekem új ruhát veszen A tagmondatok tartalmának vizsgálatával az apa kétféle magatartásátj ellentétes cselekvését kell először megállapítaniuk. Utána eddigi ismereteik felhasználásával a tagmondatok értékét (főmocíat + főmondat) és a mondat fajtáját (mellérendelt összetett m.) állapítják meg. A két tagmondätban kifejezetteket! a tanulókkal megfogalmaztatjuk: magának nem vesz, a fiának vesz ruhát, neki nincs- )— ia fiának van. (Felvetjük a miért? kérdését — politikai-eszmei nevelés.) Az ellentétet legjobban kifejező megállapítás a tábliára ikerül. Keressük, melyik részek fejezik ki a mondatban legjobban az ellentétet. Ezeket bekarikázzuk, kiemeljük ia mondatokból. A szembeállítást kéthegyü nyíllal szemléltetjük, s alájuk írjuk: ellentét. Végül a tartalomnak megfelelően megállapítjk, s felírjuk a táblára: ellentétes mondat. A tábliai feljegyzés tehát fokozatosan alakul a tárgyalás során, s végül fez lesz a kép: főmondat főmondat mellérendelt mondat magának nem vesz fiának vesz neki nincs nekem van kopott >- új ellentét ellentétes mondat Az ezután következő mondatok vizsgálata lelőtt még mégfigyelteti a de kötőszó szerepét, bekarikázza, hogy a többi kötőszóvali csoportosíthassa. Ezzel az eljárással elérjük, hogy a mondat jelölésére használ „egyezményes" jel nem puszán önkényes jtorma., hanem valóban a tartalommal függ össze a tanulók szemében is. L. V. hallgató egyik óráján a következő vázlattal, csoportosította a tanultakat: 16 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 241