Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Perényi János: A konzultáció szerepe a nyelvtan tanítási gyakorlatainak előkészítésében

1. Az óra tárgyi alapja, hogy minden valami okból történik és az emberek cselekedetei valamilyen célra irányulnak. A tanításban ennek a viszonynak nyelvi kifejezését kell vizsgálni. 2. A megfigyelésre szánt szemléltető szövegben legyen egyszerű mondatrészként is ok- vagy célhatározó. Ez lehet ismert irodalmi szöveg egy mondatábóii alakítva, hogy a probléma ezeknek pontosabb, szebb kifejezése lehessen. 3. A megfigyeltetéssel a tartalmi viszonyokat tárják fel előbb az ok-, azután a célhatározó mellékmondatokban. 4. A részletes vizsgálattal! keressék 'a viszony minőségét (cselekvést megindító ok — az ok szülte cselekvés: a cselekvés és az elérendő eredmény: a cél). , 5. Állapítsák meg ezek időbeli viszonyát (az ok megelőzi, a cél időben követi a cselekvést). 6. Hogyan ismertesse fel az egyszerű mondatrész és a mellékmondat különbségét a gondolat részletesebb, pontosabb kifejezése és a stilusérték szempontjából. 7. A további vizsgálattal a mondatrendet, a kérdéseket, a rámutató- és kötőszókat ismertesse meg. A mondat „egyezményes jelét" a tartalmi tárgyaláshoz kapcsolja. Megbeszéltük a gyakorlás anyagát, módját, az öszefoglalást és a Házi feladatot is. i Az óra lefolyása a hallgató aggodalmait igazolta. A tervezettnél részletesebb számonkérés miatt sietve megállapította, hogy az okot és a célt is ki lehet mellékmondattal fejezni, megjelölte a célt £s 6—7 mondjatot diktáflt. Ez is több időt kívánt. Á sietős elemzés menete ez lett: 2 tagmondat, mi köti össze őket?, főmondat. mellékmondat, a mellékmondat az okot fejezi ki, miről ismerik fel a főmondatot. (velfe lehet 'kérdezni), mi a kérdése, van-e kötőszó, rámutatószó, hogyan jelöljük ezt a mondatfajtát. A tartalmi viszonyok tehát elsikkadtak, a vizsgálat tisztára formális lett. Az óra elemzésekor azzal mentegette a hibát, hogy kevésnek látta az időt a részletesebb vizsgálatra. A gondolkodásra nevelés gyakorlati kérdései A megberzélés részletessége a hallgató egyéniségéhez és a felkészültségének mértékéhez igazodott, iránya pedig az órának az a mozzanata,- amelyikkel! a hallgató eddigi munkájában (vází'atrészletek, vázlatok, gyakorlati tanítás) nehezebben boldogult. Akadt persze néhány olyan vázlat is

:

; amelyet teljesen fel kellett forgatni. A felvetődő kérdések mindegyikét nem >ismertethetem most, csupán a legfontosabbnak tartott vonatkozá231;