Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatása szemináriumának módezertanától

gatók tanulmányi munkájának azon a fokán lehetséges és eredményes, amikor már eljutottak oda, hogy képesek az önálló munka és anyaggyűjtés alapján legalább 15 perces referátumot készíteni. A szemináriumvezető a referátumot készítő hallgatóval előre megállapodik, hogy milyen kérdésekről beszéljen, s a hallgató úgy készíti el referátumát, hogy alapjául tudjon szolgálni a kétórás szemináriumnak. Amikor a hallgató a referátumát elmondta, megbírálják, elemzik annak erényeit és árnyoldalait, s a referátum kérdései alapján megkezdik az anyag lényegesebb részeinek bővebb elemzését, kiegészítését. Megvalósítható ez a módszer úgy is, hogy a szemináriumi anyagnak csak egy részét foglalja magában, s így a szemináriumnak kb. felét fordítják a a referátum elemzésére, másik felében pedig egy fő kérdésit beszélnek meg. Ha már ezt a módszert akalmazzuk, helyesebb az első formának a betartása, amely színvonalasabb, tartalmasabb foglalkozást eredményez. Élénkíteni, tartalmában gazdagítani lehet azt úgyis, ha előre kijelölünk egy korreferenst, aki a szeminárium előtt áttanulmányozza a referátumot és az ő bírálatának elhangzása után kezdődik meg az általános vita. Arra viszont ügyelni kell, hogy a referátumot készítő hallgató ne a szeminárium előtt egy — két héttel, hanem jóval előbb (akár 2 hónap) ismerje témáját hogy minél alaposabb munkát tudjon végezni. Vigyázni kell arra, hogy a referátum túl hosszú ne le,gyen és hogy a vita ne a referátumról,(formai dolgokról), hanem a témáról szóljon. 3. A kiegészítő referátumos módszert nem tudom, hogy valahol kipróbálták volna. Még mi sem kíséreltük meg ennek a módszernek alkalmazását, de úgy gondolom, hogy hasznosítható. A sajátossága az, hogy ennél a referátum vagy egy kérdés megtárgyalása után, vagy a szeminárium végén hangzik el (10 perc). Erről vitát nyitni nem feltétlenül szükséges. Célját tekintve, éppen ezért különbözik a ..vitaindító" referátumtól, mert amíg az utóbbinak a feladata, hogy alapot adjon a szemináriumi munkának, addig az előbbi vagy a megtárgyalt anyag tanulságait összegezi, vagy egy ahhoz kapcsolódó, szemináriumon fel nem dolgozott részt ismertet a hallgatókkal. A témájának megválasztásánál arra kell törekedni, hogy agitatív, nevelési célunknak a legközvetlenebbül megfelelő legyen. Mivel általában efelett vitát nem indítunk, a szemináriumvezetőnek előtte teljes alapossággal át kell néznie, hogy elvi hibák ne legyenek benne. A szemináriumoknak ez a csoportosítása azonban egyáltalán nem meríti ki a marxizmus — leninizmus alapjai módszereinek tárházát. A fenti alapvető, helyesebben általános módszerek mellett az oktatói-nevelői eszközöknek és fogásoknak egész gazdag207;