Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Szokodi József: A marxizmus—leninizmus főiskolai oktatása szemináriumának módezertanától

Ha ezt megteszi, a hallgatóik is megszokják, ami biztosítja a szeminárium technikai gördülékenységét. A szeminárium szerkezetileg három részből áll. Az első rész — ami maximum 5—10 percet vesz igénybe — olyant mozzanatokat foglal magában, mint a hallgatók jegyzeteinek futólagos ellenőrzése, néhány hallgató jegyzetének rövid áttekintése útján annak megállapítása, — jelentkezés alapján —, hogy fölkészült-e mindenki, vagy ki miért nem készüílt, s végül olyan fegyelmező intézkedés, mint a füzeték elrakása, tiszta papír, vagy külön szemináriumi célra használt füzet előkészítése, amelybe a hallgatók a kérdéseket, feleletük vázl atát, mások: feleletét, a feleletekben elkövetett hibákat, a szemináriumvezető összefoglalóját stb. jegyeznek fel. Ehhez a részhez tartozónak tekintem é szeminárium fő kérdéseinek együttes közlését is. Vagy ha a szemináriumvezető más módszert követ, akkor az anyag feldolgozása technikai menetének közlését. Ez — bár nagy vonalakban — elősegíti, hogy a hallgatók már a munka megkezdése előtt rendszerezzék az anyagot és mondanivalójukat. Helyes, ha a szemináriumvezető itt ismerteti általánosságban a szeminárium célját is. tehát, hegy milyen anyagegységet vesznek át, s az anyag megbeszélése során a hallgatók majd milyen lényegesebb részek magyarázására, vitatására fordítsanak nagyobb figyelmet. A második része —• ami a kétórás szeminárium kb. 85 percét tölti" ki — az anyag feldolgozását cíeli fel, az előzőleg már közölt fő kérdések sorrendjében, vagy ha a szemináriumon más módszert alkalmaz a vezető, akkor annak alapján. Ennél a résznél, hegy a hallgatók könnyebben és gyorsabban el tudjanak mélyedni az anyagban, jó, ha a vezető néhány vázlatos utal'

äst tesz a beszélgetés tárgyára vonatkozóan és néhány percnyi gondolkodási időt ad a felkészülésre. A harmadik rész — kb. 5 perc — a szeminárium záróértékeléséből áll. A vezető röviden értékeli a hallgatók szemináriumi szereplését, megdicséri a jól felkészülteket, s megrója azokat, akik elhanyagolják a tanulmányi munkát. Sajátos helyet foglalnak el oktató-nevelő munkánkban az első szemináriumok. Nemcsak azért, mert a középiskolában a főiskolára ikerült hallgatók nem tanulnak marxizmust —leninizmust, hanem azért is, mert egyáltalán olyan új formákkal találkoznak mint a szeminárium, s a jó tanulmányi munka olyan új feltételeivel mint a jegyzetelés és a tananyag önálló feldolgozása. Az a „szabadság", ami a tanulmányi munkában és iskolánkívüli életük^ ben nekik mint új, s „kedvező" tényező jelentkezik a középiskola bizonyos kötöttségeivel szemben, egyben olyan gátakat is jelent számukra, amelyek leküzdésében nekünk tevékeny részt kell vállalni. Ennek a kezdeti segítségadásnak kétirányúnak kell lenni. Az egyik inkább technikai jellegű. Ismertetjük, hogy az önálló tanulás hogyan függ össze a szemináriumi munkával. Megmagyarázzuk és bemutatjuk a kötelező irodalom valamelyik részletén az ésszerű jegyzetkészítést stb. Nem kész receptet adunk az igaz, s az eredmény azon nyomban nem is mutatkozik, de segítünk áthi203;