Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Hahn István: A történelmi szeminárium a főiskolán

hogy egyrészt az előadóknak a jövőben nagyobb mértékben kelt bekapcsolódniok a szemináriumvezetésbe, másrészt a jelenlegcsak szemináriumot vezető kartársakat elő kell készíteni arra, hogy egy-egy nagyobb anyagrész specialistáivá, előadóivá is válhassanak. b) A szemináriumi terv 1elkészítése. Ha azt akarjuk, hogy a szemináriumokra fordított értékes időből semmi se vesszék kárba, hanem az elhangzó előadások pozitívumai és negatívumai egyaránt nevelő hatásúak legyenek az egész kollektíva számára, igen gondos, körültekintő előkészítő munkára van szükség. Az előkészítés első mozzanata a félévi szemináriumi terv elkészítése. A félévi terv elsősorban a különböző típusú szemináriumi foglalkozások számát, majd ezek tematikáját' állapítja m

eg, egyes szemináriumi foglalkozásokra dátumszerűen felbontva. Előzetesen kell tájékozódnunk, hogy a témákhoz a szükséges irodalom, források megvannak-e, ill. kellő számban állnak-e rendelkezésre. Az I. félévben a referáló szemináriumok száma még ne haladja meg az 5—6-ot, a II. félévben már fokozatosan emelkedhetik, a III. félévben uralkodó, az V—VI. félévben kizárólagos típussá válik. A III. félévtől/ ikezdve még a ,,'forráselemző" szemináriumokat is kapcsoljuk ösze egy-egy refer átum'rríal. A már elkészített szemináriumi (tematikát az első, bevezető szemináriumon ismertetjük és ahhoz a továbbiakban ragaszkodjunk. Ahol több, párhuzamos szeminárium működik, lehetőleg adjunk egymástól teljesen vagy részben eltérő tematikát.

7 Ezt — sok más érv mellett' — a forrásmunkákkal, irodalommal való gazdálkodás is indiokolja. A tematika összeállításánál mindenekelőtt az eszmei-politikai nevelés céljait tartsuk szem előtt. Ne riadjunk vissza az ún. kényes kérdések szemináriumi tárgyalásától, ellenkezőleg, éppen olyan témákat kell előnyben részesítenünk, melyekben a marxista tudományos álláspont még a legerősebb érzelmi ellenállásba, a legmegrögzöttebb előítéletekbe ütközik. Gondolok itt elsősorban egyes'nacionalista ellőitéleteket, klerikális vagy vallásos hiedelmeket, vagy hagyományokat igaz voltukban megmutató előadásokra: a nemzetiségi kérdés a régi Magyarországon, a párizsi (1946-os) békekötés helyes értékelése, a vallás ill. a kereszténység eredete stb. Ezeknek a kérdéseknek} »különös alapossággal, elmélyült dokumentáció segítségével történő szemináriumi feldolgozása a történelmi szeminárium egyik legszebb, mondhatnám: megtisztelő feladata. A szemináriumvezetőnek természetesen éppen az ilyen tárgykörű, nevelői szempontból elsőrendű fontosságú szemináriumok előkészítésénél kell a leg199;