Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: Szemléltető rajzolás a földrajzoktatásban

földrajzának tanításánál. A fejlődés ezekben az országokban gyorsabb, mint a kapitalista államokban. A tervgazdálkodás növekedő eredményei és újabb célkitűzései a béke fontosságának a tudatát erősítik tanítványainkban. Nézzük meg a magyar öntözőgazdálkodás fejlődésének a példáját. Bevezetőül — felsőoktatási fokon — bemutatjuk (1. 13. ábra ) a Mátra és a délhevesi síkság éghajlati viszonyait annak indokolására, hogy az Alföld, természeti körülményei folytán rászorul az öntözésre. Aszályos években a csapadék ijesztően kevés, ia magas nyári hőmérséklet miatt nagy része ennek is elpárolog. A természettől nem várhatunk adományokat. A hegyvidékről lefutó csapadékvíz a folyókban haszontalanul eltávozik. Szükséges tehát a gazdasági élet főtényezőjének, a társadalomnak a közbelépése. A 14. ábrán nemcsak a társadalom, de a társadalmi forma szerepe, a szocialista építés döntő 16. ábra. Termelőszövetkezeteink számának növekedése jelentősége ctomborodik ki. (Az öntözött területek növekedése Magyarországon.) Az egyszerű diagramm a szocialista tervgazdálkodás fölényét szembeállítja a kapitalista fejlődés megtorpanásával, a békés építés perspektíváját a háború pusztító, romboló hatásával. Egy következő oszlopos diagramm (15. ábra.) arról tájékoztat, hogy hazánk melyik területe kívánja meg leginkább az öntözést. Az öntözött terület 72 %-a az Alföldre esik. Ha számításba vesszük az Alföld nagyobb hőösszegét. megértjük ugyanitt a rizstermelés fontosságát. A Dunántúl területén viszont az öntözés elsősorban ia természeti viszonyoktól is jobban támogatott 'állattenyésztés érdekeit szolgálja. A bemutatott néhány ábrával — amelyek nem alkotnak hézagtalan sort — a rajzi szemléltetés lehetőségeire, sokoldalúságára és felhasználásának módjára akartuk felhívni a figyelmet. 176