Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

ezekben az években a múlt káros hagyatékát. Hegedűs László különben jóakaratú kezdeményezése és Árvái József népiskolai tanterve megpróbált új egészségesebb vonalon elindulni. Hegedűs László pl. „Elemi Oktatás. Beszéd, írás . .." stb., Sáros patakon 1853-ban megjelent könyvében helyesen állította fel tételét: A jó útmutatásra is szükség van, de ez nem jelenti azt, hogy ,,a tanító annak betűihöz tapadjon " Sajnos nem egészen a magyar gyakorlatból indult ki és hibáinak jó része ebből eredt. A korabeli szokásnak megfelelően idegen, elsősorban német forrásmunkák alapján dolgozott. Ez volt az oka annak is, hogy e kor vezérkönyveinek kevés köze volt sok esetben a magyar valósághoz. 1

8 Éppen a pataki Hegedűs és Árvái József próbálta meg „gyakorlatilag szerkesztett" nyelvtankönyvekben az új útra térést, sikertelenül. Árvái József meg is mondta nyelvtankönyvében, hogy azért szerkesztett új, gyakorlati vonatkozásokban is gazdag nyelvtankönyvet, mert a tanügyi és esperesi körlátogatás jelentéseiből az tűnt ki, hogy „falukon a szülék többnyire ellenségei a magyar nyelvtan tanításának." Szerinte ennek a tarthatatlan állapotnak oka elsősorban az, hogy a tanítók — természetesen kivétellel — „oly módon tanítják a nyelvtant, hogy sem a szüle, sem a gyerek meg nem kecVeli e tárgyat." 1

9 Nagy László a Sárospatakon szerkesztett Népiskotai Közlönyben meg egyenesen arról adott számot, hogy iskolai látogatásai alkalmával azt tapasztalta, hogy „a magyar nyelvtant minél kevesebb iskolában tanítják." Szerinte oka ennek elsősorban az, hogy nem áll a tanítók rendelkezésére egy jó vezérkönyv, Sürgeti ennek a vezérkönyvnek a megszületését, mert az anyanyelv tanítása a népiskolai növendékek számára is fontos. Közvetíteni kell tehát a tanítók számára a nyelvtantannás új módszereit is, hiszen ,,a nyelvtani szabályoknak és alakoknak a latin nyelv rámájára vont gépies, száraz tanításmódja teljesen elvetendő." Az új nyelvtantanítást a gondolkozó tehetség képzésével kell egybekötni és a nyelvtanítás is legyen gyakorlati irányú. Árvái József egyik elaborátumában 2

0 a fenlebb leírt szempontoknak megfelelően azzal indokolta a nyelvtan tanításának szükségességét, hogy „a nyelv a gondolatok kifejezésének és kicserélésének eszköze, minden szellemi műveltségnek és gyors fejlődésnek egyedüli és nélkülözhetetlen feltéiele, középpontja." Ezért harcolt az ellen a nézet ellen is, amelyik a nyelvtant ki akarja iktatni a népiskolából. Szerinte „a nyelvtan előadása a népiskolákban múlhatatlanul szükséges." Csak fektessünk nagyobb súlyt a gyakorlati vonatkozásokra, a helyesírás és a jó kifejező készség problémáira ist Nagyon helyeden mutatott rá arra is, hogy helyesírás szabályainak ala16