Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Hortobágyi Tibor: A fejlődésmeneti vázlatrajzok jelentősége a biológiai oktatásban

Jődik ki (1). A gametophyton m-ár csupán a spórára és a kicsi előtelepre redukálódott. ­Hasonló a mezei zsurló (11. ábra) fejlődésmenete is, de itt az előtelepek zöldek s egyivarúak. A spórák ugyan teljesen egy­forma alakúak, de belőlük már különböző ivarú előtelepek fej­lődnek (homoiospórák). A him és nőjellegü spórák (1,2) nagy nyúlványaik révén a széllel jól terjednek (la, 2a). A hímjelleg j előtelepben (3) képződött csavart hímivarsejtek (3a) megtermé­kenyítik a nőjellegü előtelep petesejtjét (4), amely gyors osz­tódással (5) hozza létre a közismert meddő és termőszárú zsur­lót. A termőszár (6, T. sz.) sporophylumfüzéreiben a pajzsaiakti spóratermő levelek fonákán (7) jönnek létre redukciós osztó­dással a spórák (1. 2). A gametophytont itt is a spórák és az előtelepek képviselik. Az édesgyökeríl páfrány fejlődésmenete a középiskolai tan­könyvből is már közismert. Egyforma (izospórás) spórákból alakuló előtelepén, mint a korpafűén, antheridiumok és arche­góniurnok jelennek meg; az előtelepek zöldek, tehát önállóan táplálkoznak. A gametophytont itt is a spóra és a szívalakú, fillérnagyságú előtelep jelenti. A csipkeharaszt (Selaginella, 10. ábra) fejlődésmenetében a virágtalan növények egyik legjobban leegyszerűsödött előtelepeit szemlélhetjük. Kétféle spórája van (heterospórás). A kisebb mikrospórából (1) spórában maradó, néhány sejtű előtelep (2), ebben több kétostoros hímivarsejt (3) fejlődik. A nagyobb mak­rospórából (4) többsejtű, a makrospórát felrepesztő s abból ki­türemkedő, de azt el nem hagyó előtelep (5) jön létre, amely­ben több nőivarszerv alakul. A megtermékenyített petesejtből csíra (6) lesz, ezt az embriót a makrospóra tápanyagai táplál­ják, amely csipkeharaszttá (7. 8) fejlődik. Ennek hajtásvégein (9) alul makrospóratartók Í10), felettük mikrospóratartók (II) jelennek meg. ezekben redukciós osztódásai (R) alakulnak ki a spórák. A heterospórás csipkeharasztnál a gametophyton már nem hagyja el a spórákat. A fenvők fejlődésmenetében (13.ábra) a gametophyton le­egyszerűsödése folytatódik, hiszen az ivaros nemzedékhez csu­pán a virágporszemek (5) és az embriózsák vagy csirazsák (7) tartoznak. Míg a fenyők hím gametophytonja = virágporszeme csupán néhány sejtű, addig a női gametophyton = az embrió­zsák vagy makrospóra még soksejtű és több archegonitimot re j t magában. A szárazföldi életmódhoz való nagvfokú alkalmazko­dás eredményeképpen megjelenik a pollentömlő (sipho). A heterospórás csipkeharaszt mikro- és makrospórája, vala­mint a nyitvatermők mikrospórája = virágporszeme és makro­140

Next

/
Thumbnails
Contents