Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Hortobágyi Tibor: A fejlődésmeneti vázlatrajzok jelentősége a biológiai oktatásban

leválnak. A zigöia a vizek alján áttelel: Tavasszal redukciósán (R) osztódva négy haploid sejtet hóz létre, közülük általában csupán a két legerősebb alakul új növénnyé, A dlarwini természe­tes kiválasztás itt is érvényesül. A felsorolt fejlődésmeneteknél sokkal nehezebben volt elkép­zelhető a barna- és vörösalgák sokszor igen komplikált nemze­dékváltakozásos élete, hiszen ezeket élő állapotban nálunk alig mutathatjuk be, mert a barnaalgák hazánkban nem élnek, a vö­rösmoszatok pedig meglehetősen ritkák. A 6. rajzon a barnamoszatokhoz (Phaeophyta) sorolt Cut­leria multifida fejlődésmenete látható. A iiegősibb barnaalgák­hoz tartozik (Phaeosporales), ezeknél még az egyszeres kromo­szómaszámú (haploid) ivaros nemzedék (gametophyton) a fej­lettebb, ez a közismert Cutleria alga (la, : 2a). A hímjeliegű ga­metophytonon (la) himivarszervek (lb) jelennek meg, ezekben kisebb 1 kétostoros hírnivarsejtek (mikrogameták, lc) jönnek létre. A nőjelHegü gamtetophytonon (2a) nőivarszervek (2b) s ezekben nagyobb, ugyancsak kétostoros nőivarsejtek (makro­gameták (2c) teremnek. A megtermékenyülés után a zigota (4. Z) kihajt és sokszori osztódással diploid, azaz kétszeres kro­rrfoszómaszámú kisebb ivartalan (sporophyton) növényeket fej­leszt (5). Ezen spóratartók (6) alakulnak, ezekben a sporan­giumokban redukciós osztódással (R) kétostoros hím- és nő­jellegü rajzóspórák fejlődnek (7). amelyekből hím- illetve nőj el ­legű Cutleriák (la, 2a) jönnek létre. Ez az ábra élesen elénk tárja a fejlődési rajzok nagy elő­nyeit. Az egész bonyolult heteromorf nemzedékváltakozásos fej­lődésmenet kézzelfogható közelségbe kerül. Határozottan előtű­nik a 'sporophyton és a gametophyton. A sporophytont egyéb­ként a vastagabb körvonalak is kiemelik. Ha egymás mellé he­lyezzük a heterogámiás Cutleria után az oogámiás Dictyoto dichotoma izomorf nemzedékváltakozásos fejlődésmenetét, majd a Laminaria saccharina olyan heteromorf fejlődési ciklusát, ahol már a diploid sporophyton a fejlettebb, s a gametophyton alig néhány sejtű, végül 1 a Fucus vesiculosus ábráját is oda állítjuk, ahol az egész növény sporophyton^ a gametophyton már csupán az ivasejtekre redukálódott — az eddig igen nehezen elképzel­hető, nagyon nagy fáradsággal megtanulható fejlődésmenetek, szaporodási móclok könyebben megjegyezhetők. A nemzedékváltakozás a vörösalgák (Rhodophyta) törzsében a legbonyolultabb. A 7. ábra a Callithamiiion-iipusú vörösmo­szatok három nemzedékes ontogéniáját tárja elénk. A gameto­phyionon (1) hímivarszervekben egyesével ostornélküli hímivar­sejtek (spermatiumok. la) és női varszervek (carpogoniumok) je­138

Next

/
Thumbnails
Contents