Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A bírálat — önbírálat fejlődésének és fejlesztésének néhány neveléslélektani és módszertani vonatkozása

Ezért vetődik fel a kérdés: mennyire engedhető meg az igazgató és a pedagógusok megbirálása a tanuló részéről? Nyilvánvaló, hogy a tanulók korlátlan bírálati jogának megengedése az isko>ai munka dezorganizáiására vezet. Annál veszélyesebb ez, minél szervezetlenebb, fejletlenebb, kevésbé öntudatos a közösség. Ezért, — főleg iskoláink jelenlegi helyzetében, — nem engedhetjük meg, hogy a tanulók a pedagógusokat bírálják. Ezt a véleményt képviseli a középiskolára vonatkozóan Szambrosz cikke. Ezzel az általános elvi állásponttal kapcsolatban azonban három megjegyzést kell tennünk: a) A tanulóknak a pedagógussal szemben való bírálatát nem tekinthetjük feltétlen és abszolút érvényű pedagógiai törvénynek. Fejlett közösségben — mint arra Makarenko közösségében több példát is ismerünk, — előforcfulhat, hogy a közösség bíráló észrevételt, bíráló javaslatot tesz a pedagógus irányában. Ezt a kérdést is dialektikusan kell tehát felfogni. Ha azonban ma általában elismernénk a tanulók bírálati jogát a pedagógusok irányában, ezzel a pedológia átkos kártevéséhez eveznénk vissza. b) Mint az eddigiekből látszik, számos megfelelő alkalma van az iskolában és az ifjúsági mozgalomban a bírálókészség fejlesztésének. — Még sem helyes mindenestől visszafojtani — főleg középiskolákban — a tanulók bíráló észrevételeit, bíráló javaslatait. A tanulókat őszinteségre kell nevelni; ehhez hozzátartozik, ho?y akár az érdekelt tanárnak, akár az osztályfőnöknek elmondhassák — természetesen megfelelő udvarias formában — esetleges bíráló jellegű észrevételeiket is. Lényeges azonban, hogy az ilyenféle őszinte megnyilvánulások semmiesetre sem lehetnek közvetlenül a személy ellen irányulok, a fegyelmet. a tanári tekintélyt aláások. Az ilyen destruktív, vagy nem megfelelő alkalommal és formában jelentkező bírálatot semmiképpen sem engedhetjük meg. c) Hogyan tudatosítsuk és magyarázzuk meg a tanulóknak, hogy a tanárt nincs joguk általában bírálni? Erre vonatkozólag Szambrosz, aki a középiskolában is teljesen elveti a tanulók bírálatát a pedagógusokkal szemben, a következő elvet állítja fel: az iskola vezetőjét és a pedagógusokat azért nem bírálhatják a tanulók, mert az ilyen bírálat árt a közösségnek. Tehát nem azért, mert egyszerűen „megtiltották". Szambrosz ugyanakkor hangsúlyozza, hogy hiba lenne a tanulókat, nem aktivizálni és szervezetten nem harcba vezetni a hibák leküzdésére. 121