Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1956. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 2)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. (Fejezetek a magyar nyelvtantanítás történetéből. 1849—1900)

vénnyel érettségi bizonyítványt nem adhattak ki, tanulóiknak a felettes hatóság által kijelölt gimnáziumokban kellett érettségi vizsgálatot tenni. Pedagógusaink ugyanakkor jól látták, hogy feltétlenül fordulópont kívántatik a magyar tanítás szervezetében és rendszerében. Az 1850-es években megjelent iskolai értesítvények, évlapok, illetőleg értesítők kisebb-nagyobb tanulmányokat is közölnek a „múlt és jelen tanításmódról." A múlt tanmódját általában így jellemzik: ,,Tanulmány alkalmazhatás nélkül, ami nincs összefüggésben az élettel, mert csak leckéztetett és szavakat taníttatott .. ." Hiányos volt az osztályrendszerü tanítás is, mert a tanítást minden osztályban egy tanár teljesítette. . .. Hiányos, rossz módszerrel felépített és nyelvi hibákkal megfogalmazott tankönyvekből tanítottak. Sokféle volt a tankönyv, és az „elhamarkodott" s nagyrészt hiányos, meg nem állapított és gyermeki fogalomhoz nem mért tankönyvek folytonos változtatása is zavarta a tanítást. A jelen tanmód" követelményei: szaktanítás, mert a szakképzett pedagógusok saját tantárgyukat tanítják csak a tudománynak megfelelően. Toldy Ferenc is úgy látta, hogy a „szaktanítás elve" a tanítói kart „az instruktori színvonalról a szakférfiakéra emelte fel, s rövid időn láttuk, hogy nem a képesség hiányzott tanárainknál, hanem képességök hasznosítása." A tanítás irányában az a követelmény, hogy az „erotematika", életbe vezérlő, gyakorlati, kérdezgetve haladó, minden tevékeny erőt cselekvésre ébresztő legyen, a szavak helyett a dolgok lényegét mutassa meg. 7 A nagyváradi 8 osztályú gimnázium 1855—56-os évkönyvében található, s „A gimnázium új tanrendszerének a régiebbeli összehasonlítása" című értekezés írója pozitívumnak könyvelte el a régi osztályrendszer megszűnését, a 6 éves gimnázium 8 osztályúvá fejlesztését is. Igen tanulságos párhuzamod vont éppen a magyar nyelvtan területén, a régi gimnázium és az új rendszerű gimnázium között. A régi 6 osztályos gimnázium első négy, ún. grammatikai osztályaiban a következő volt a tananyag magyar nyelvtanból: I. osztály: A magyar helyes olvasás és helyesírás, II. osztály: Magyar nyelvtan, a ragozásról és a rendes igékről, III. osztály: Magyar nyelvtan a rendetlen igékről, IV. osztály: Magyar nyelvtan a szókötésről ... Az ún. humanioris osztályokban az V. osztályban retorikát és stilisztikát, a VI. osztályban pedig folyó s kötött stilisztikai gyakorlatokat tanítottak. A 8 osztályos, szakrendszerű gimnázium nyelvtani anyagának felosztása a következő: I. osztály: Magyar nyelvtan: a helyesírás és helyes olvaisás, ejtegetésekre kiterjesztve, a diktandó írással kapcsolatban. A IT. osztályban: Magyar nyelvtan: az igékre és a többi részekre kiterjesztve. A III. 10