Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből
dásra késztették a neologizmus ellenfeleit. Az Athenaeum hasábjain maga Vörösmarty is „szóbírálataiban" azt állapította meg, hogy a szócsinál ás, a szóalkotás a harmincas, negyvenes években „egész a kontárságig aljasodott'..." Kossuth Lajos pedig azt jegyezte meg, hogy „....nagyon "kevéssé vagyok megelégedve azon népszerű szógyártással, mellyel új szavaink nagyobb részben készülnek..." Ugyanakkor nem adott felmentést azoknak sem, akik mint „betűfordítók" gazdagítják nyelvünket, pl. Nachtwachter — éjőr. 9 8 Sokan azt tartották, hogy „nagy zavarodást okoznak nyelvünkben a hívatlan újítpk, szófejezők, kurtítok s ha ez a düh még tovább tart, nyelvünkkel úgy járunk, hogy idővel a magyar a magyart meg nem érti." Ezért Vörösmarty szerint „az új szavak csinálása s használása a legnagyobb vigyázatot kívánja meg...." s a gondos íróknak legalább azon kell lenniök, hogy írásaikat szükség nélkül s szerfelett új szavakkal ne nehezítsék." 9 9 Bajza József „Nyelvünk míveltetéséről" c^ cikkében megállapította, hogy a nyelvújítás elve győzedelmeskedett s a nyelvújítás kérdéséről is az új szók segedelmével vitatkoznak. Elérkezett annak az ideje is, hogy tudományos aíapon vizsgálják meg a nyelvművelés ügyét. Sokan ugyanis — íróink nagyobb része is hozzájuk tartozik — „nem viseltetnek elég lelkiösmeretes gonddal, elég szeretettel a nyelv iránt..., a szóalkotás is lelkiismeretlenül és épen annyi nyelvtani tudatlansággal űzetik, mint midőn még nyelvtani megállapított szabályokról alig volt irodalmunkban szó." 10 0 Czuczor Gergely, aki Adelung és a párizsi Institut elveinek hatására nyelvünket saját belső természetéből akarta kifejteni, a magyar nyelvtan, a magyar nyelvtudomány jó és alapos ismerete oldaláról emelte fel szavát az újítások ellen: „Csakugyan meg kell vallani, hogy sok, avatatlan, gramaticai előkészület nélkül, vagy a nyelv törvényeit önkényesen tapodva ide-oda rángatja és csikarja bizonyos szabályokhoz szokott honi nyelvünket." 10 1 Czuczor azon az állásponton volt, hogy szükséges nyelvünkben az újítás, de újításaink a nyelvnek eredeti szabályain alapuljanak. A tanítási nyelvbe a nyelvújítás oldalán áltó tankönyvírók és pedagógusok révén kerültek be az új szavak. A magyar nyelvtankönyvekben is mind több és több magyarított terminus technicus olvasható. Vajda Péter nem típus-kivétel abban az igyekezetében, hogy minden műszava magyar a „Magyar Nyelvtudomány...." Kassán, 1835-ben megjelent könyvében. Természetes,, hogy a magyarítás sok túlzást is szült. A nyelvtudományi munkákban is igyekeztek minden műszót „magyarul kitenni." Kerekes Ferenc például hangtani vonatkozásban teljesen magyar műszavakat igyekszik meghonosítani. Megkülönböztet rezgő, pat4 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyv* 49