Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

Miscellanea - Dr. Bakos József: Miscellanea linguistica

vei történik. Más külön hamarjában, rögtönösen, hírhedt: v. ö. sebhed, büzhed, bűnhődik, — horgony: A régieknél vasmacska, —- hosszadalmas: Fölösleges és rossz: rövidelmes, mégis valamennyire menthető, vö. Magyarul így!: 153., — irka: csuszka falun az a jeges hely, ahol a gyermekek csuszkáinak, sinkóznak, — izom: izmos az ónyelv szótárában sok idézettel bizonyított jó szó. Ha izom hiányzik is, az izmosban benne van. jóslat: Jósol régi magyar szó, tehát jóslat is tökéletes, — jótékony: A nép azt mondja kezes, szavatos, — kántortanító: Eredetét nem tudom, de kétségtelenül azt akarja jelenteni, hogy kántor és tanító, vö. még: Magyarul így!: 178, — kaszabolni: török szó, — kegyelmez: kódexbeli szó, vmint kegyelmes, kegyes, kegyetlen is, — kelengye: Török eredetű régi jó magyar szó, — kellem: Kellemes és kellemetlen gratiosus és ingratus értelemben régi magyar szavak, — kór: Szily megjegyzése: „A régi nyelvben melléknév volt", Gárdonyi: Nem igaz: névszó volt. Bizonyság "rá a kódekszekben gyakorta kórul, megkórul ige. S Káldiban is a havi kór, — korány: Volt hajnal, virradat. De Kazinczynak cifra szó kell, ha rossz is, — lámpa: vö. Magyarul így!: 211, — látlelet: Soha a nemzet nyelvébe bele nem igazodott ostoba szó, — lépték: Lépet (Lépteit nem lehetett hallani — Otthonos léptekkel haladt át.) A Nyszban nincs példa rá. Elvégre törvényes szó, de olyan, mint a tojat — tojás helyett, evet evés helyett, — mancs: Arra a megjegyzésre, hogy „a nép nyelvén", Gárdonyi ezt jegyzi meg: A nép nyelvén? A francia nép nyelvén. [Persze, Gárdonyi nem ismerte a palócok népi játékát, a mancsozást s ennek műszavait: mancs, mancsozni, mancsozás (vö. Bakos: Mátyusföldi gyerekjátékok: Jegyzetek)], — mélázni: Bizonyosan a melankolikus rövidítése, — mellék: A mellék-összetételű főnevek jók. Már a kódekszekben is olvashatók, — minta: A régieknél példa, v. ö. Nysz., ma is példás magaviselet, — monyom: Minek ennyit írni olyan szóról, amelyik se a beszédünkben, sem az írásunkban nem forog, — mű: A mű régi jó szó, csak azon összetételei rosszak, amelyekben a művészet rövidítéseként szerepel az első szó, — művész: Épp oly jó szó, mini halász, gépész, — nyerészkedni: Bizonyosan a merészkedni fia. Mert a régi nyelvben van mer, merész, merészkedni, — őszinte: Szily idézi a Ny. 29: 36 cikkét is, erre Gárdonyi megjegyzése: Idézett cikk szerint önszinte, maga szine szerint valóképpen volt az eredeti értelme, Calepínusban (1585-i kiadás): merus, (merő, csupa, tiszta) és simplex (tehát már nem határozó, hanem minősítő szó), — párvonal: v. ö. párházas, párgalamb, — pata: Az ősnyelvben kapta, — rendhagyó: v. ö. húshagyó, színhagyó, 466,