Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

kájában 3

1 is arról olvashatlak a korabeli pedagógusok is, hogy a nyelv a fejlődés, a harc fegyvere, eszköze, s a társadalom talpköve. E korszak gyakorlati vonatkozásokban gazdag nyelvismereti irodalmának talán leggyakrabban forgatott témája a magyar szótár, a magyar helyesírás és a magyar grammatika ügye, problémája. Megtette kezdő lépéseit a magyar lexikográfia is. Ormos József Philoxenosz című értékezésének megjegyzéseit, példatárát és elemzéseit a magyar szótári szókészlettel kapcsolatos modern kutatásnak is számon kell tartania. A bővebb nyelvismeret, a pontosabb, a világosabb és a művészibb fogalmazás megszerzése, illetőleg elsajátítása céljából kívánták ebben a korszakban is a szótári munkálatok megindítását, mert ,,a hazafi kívánja tulajdon nyelve által honni szavait jobban, állaposabban megesmérni." Szótárak kellenek, melyek megmutatják, hogy nyelvünk „miben bő, miben szűk, hol kell és hol nem kell bővítenünk." így adta meg a programot Teleki József „Egy Tö~ kélletes Magyar Szótár Elrendeltetése, készítése módja" című, Pesten 1821-ben megjelent írásában. Aranka Erdélyi Nyelvművelő Társasága már ! 798-ban arra kérte a tudósokat, hogy „adjanak véleményt, milyen legyen egy jó szótár?" Gyarmathi Sámuel erre a felhívásra készítette el a magyar szótár szerkesztésére vonatkozó tervezetét. A szótári munka valóban erőre kap. Sándor István, Márton József, Mokry Benjámin, Gyarmathy Sámuel, Baróti Szabó Dávid alkotásai ennek a fellendülő buzgalomnak a gyümölcsei. Felmerült egy magyar értelmező szótár igénylése is. A Tudományos Gyűjteményben olvashatjuk: „A nyelv, míg abban a szók értelme meghatározva, egymástól megkülönböztetve nints, tökélletességre nem mehet." 3

2 A meginduló szótári munkák némelyikének „a magyar nyelv szűke felől még mai napig is el nyúló bal vélemények el-oszlatása" is feladatkörébe tartozott. Több közlemény „a helytelen ítéletek, s állítások el-döntése végett... ellenkezőt bizonyító próbákat" is napvilágra hozott. A Tudományos Gyűjtemény pl. így adott közre a jövés-menés fogalomkörére 291 szóból álló rokonértelmű szógyűjteményt." 3

3 A helyesírás módjának „fundamentumos kidolgozása" 3

4, az egységesebb magyar helyesírás is eleven vita- és elmélkedő irodalmat teremtett ebben a korszakban. Már ez a korszak igényelte „egy mindenütt, mindenekkel köz Helyes írás formáját és Módját a Nemzet eleibe szabó, a 19