Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berencz János : Pedagógiai problémák Gárdonyi „Az én falum" című művében

Kéky Lajos abban látja a hasonlóságot, hogy Gárdonyiban „visszhangra talál az a keserűség is, mellyel Tolsztoj a Krisztus tanításaitól eltávolodott egyház és papok ellen fordul." — Történeti regényeinek megírási módja is sokban emlékeztet Tolsztojra Kéky szerint. Viszont lényeges különbségüket abban látja, hogy Gárdonyi tősgyökeresen magyar. Nézetünk szerint teljesen elhibázott dolog Gárdonyit Tolsztojhoz hasonlítani. Az író Gárdonyi — minden pozitív, realista vonása mellett — sem közelítette meg a nagy realista Tolsztojt. Tolsztoj Jásznája-Poljána-i remeteségét és Gárdonyi egri magányát is hibás dolog párhuzamba állítani. Tolsztoj, negatívumai ellenére, nagy realista író, aki nem szakadt el a néptől, Gárdonyi viszont egri éveiben eltávolodott a néptől, a társadalmi problémák ábrázolásától. — Egy másik alapja lehetne a hasonlításnak az, hogy Tolsztoj is foglalkozott gyermekneveléssel, birtokán iskolát állított fel, ahol nagy szeretettel tanította, nevelte a gyermekeket. Tolsztojra is, Gárdonyira is jellemző a dolgozó nép gyermekeinek mélységes szeretete. Tolsztoj iskolájában az individualista-anarchista nevelés híve, és ezeket az eszméket meg is valósította iskolájában. (Az azonban durva hamisítás, mintha Tolsztoj egyszerű Rousseau-utánzó lett volna, — amint erre Krupszkája rámutatott. — (Válogatott Pedagógiai Tanulmányok, Bp. 1949. 37—41. 1.) Tolsztoj iskolájának jelentős pozitív vonása a gyermek szeretete mellett az aktivizálás, a szemléletesség a cári iskola mechanizmusa elleni tiltakozás Mint arra rámutattunk, Gárdonyi is küzdött a tanítás gépiessége ellen, de tanítói gyakorlatában a tolsztoji pedagógiai elvekig kétségkívül nem; jutott el. (Egy pedagógiai posthumus cikkben ugyan érezhető a 20. századi burzsoá irányzatok hatása.) Egészben véve indokolatlannak látjuk Gárdonyit Tolsztojhoz hasonlítani. Gárdonyi „Az én falum" című művét kétségkívül nem sorolhatjuk a nagy, realista alkotások közé. Harcosság, antiklerikális beállítottság terén mélyen alatta marad akár a „Tanítóbarát'* cikkeinek, akár „A lámpás"-nak. Mi az mégis, amiért nekünk, mai pedagógusoknak becsülnünk kell Gárdonyi e művét? Ez a kiemelkedő vonás: a magyar nép, a parasztgyermek, a falu, a tanítói hivatás igaz szeretete. Gárdonyi, a volt falusi tanító mi hozzánk is szól. Azt üzeni a mai és leendő pedagógusoknak, falusi tanítóknak: Szeressétek nagyon a mi népünket, a gyermeket. Vigyétek falura a kultúrát. Népünk kulturális felemelése a Ti kezetekben van. 6 Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 81