Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berencz János : Pedagógiai problémák Gárdonyi „Az én falum" című művében

— Valóban, sok igazság volt abban, amit így fejezett ki Gárdonyi: „Én a faluban minden szíven és minden lelken uralkodom." Gárdonyi, a tanító ott élt a falu népe közt. Résztvett a falu, az emberek életében; Gárdonyi, az író pedig leírta, ábrázolta a falu életének apró, mindennapi eseményeit is. (Pl. „Festő a falun" c. elb.) Szomorú színek is vegyültek olykor a falu képébe: „A kis pillangóról Bozóki Ilonka jutott az eszembe, az én kis kékszemű, kékruhájú tanítványom. Ilonka is a mezőn élt, a pitypangok, temondád füvek, harangvirágok és kikiricsek között. Mert libapásztor. Kedves kis fehérarcú gyerek. Napestig dalol, meg röpköd a mezőn. A minap hogy a kőhídon megállottam, ott láttam őt a fű között. A fűzfabokor árnyékában állt és egy bodzafadarabra öltögetett rongyokat. A fadarabból baba lesz, a rongyokból selyemviganó..." „....Csöndesen megálltam ott, mégis megérzett... „—Tudok én mindent, — szólt, a kezemet megfogva —, 'kérdezzen. ,,— Hát mondd meg, hogy miért teremtett téged a jóisten? „És a kisleány az iskolai éneklő hangon felelte: „— Azért, hogy őt megismerjem, szeressem, neki szolgáljak és üdvözüljek." (A „lámpás" tanítója — többek közt — ezt a kérdést is kihagyta a katekizmusból.) „...Mondom, így eszembe jutott a kis Ilonka, mikor a kék pillangó felém lebegeft és leszállott egy rézszögre, éppen a macskám feje elé. A macskám ott aludt a napon." ...Gárdonyi így elgondolkozott, mikor egyszerre csak csörren a kertajtó. „Ki jön? „Egy ünnepi ruhába öltözött, sovány kis parasztasszony. „Egyenesen a méhes felé tart. Félrehárítja az útba hajló alma ágakat. „Most megismerem: Bozókiné, az Ilonka anyja. Sír. Temetést jelent? „— Ki halt meg, lelkem? „— A kislányom. ,,— Ilonka? „— Az. „— Mi baja volt? Mi érte? „— Torokgyík. „Leült a deszkára és nagy fehér zsebkendőjébe takarta eí arcát. „A macskám már eltűnt onnan. Nekem mégis úgy rémlett, 78