Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berencz János : Pedagógiai problémák Gárdonyi „Az én falum" című művében

így írt Gárdonyi: „Mindez szép és érdemes is rajta elmélkedni.. Igaz, hogy az úriszoba is szép, de szebb a mező, a szántóföld, az erdő, az ég, a csönd, az egyszerű élet." — E szavak kétségkívül a paraszti életmódot idealizálják paraszt-romantikával telítettek. A realisztikus mozzanatok közé sorolhatjuk azt is, mikor a tanító társadalmi helyzetével foglalkozik Gárdonyi. („Boriska"' c. elbeszélésben.) A tanító így szól: „Én például sohasem felejtem el, hogy minden társaságban én vagyok a legkisebb. Engem illet az asztalnál is az utolsó hely s a beszélgetők között a hallgatás." Továbbá: „...kell egy hídnak lenni, amely a paraszti osztályt az úri osztállyal egybeköti. Ez a híd a néptanító. Én szeretek az lenni, ami vagyok. Az én foglalkozásom minden nekem. Én a faluban minden szíven és minden lelken uralkodom. Ez nekem öröm és gazdag is vagyok. Nem mintha vagyonom, vagy nagy jövedelmem volna, hanem azért, mert bele tudok illeszkedni abba, amim van. Nem is kell összezsugorodnom. Igaz, hogy a külső megjelenésemre nem sokat költhetek, de ez itt nekem nem is szükséges." „Az én falum" egyik elbeszélésében („Jégvirágok"), leírta, hogy a bárónő meglátogatta, zongorázott neki. Gárdonyi élvezte, csodálta a zenét, — de ugyanakkor éles megvillannak benne társadalmi problémák is: „A zene halk és hullámos már, mint a hárfajáték. íme, a tengeri lányok zenéje, mely elől viasszal tapasztották be a fülüket a hajósok. De én csak a gyűrűjét nézem. (T. i. a bárónő gyűrűjét, BJ.) Micsoda kincs az. Hogyan kerül az ilyen kincs a nagy urakhoz? Kik dolgoznak a pénzért, amin a gyémántot adják? „Mennyi szomorúságot lehetne megváltani egy ilyen fényes kövecskével! „Érzem, hogy köd száll a tekintetem elé." — „Az én falum" tanítójában felmerültek tehát társadalmi problémák. De ő, ha érzi is az urak részéről a mellőzést, alapjában véve megbékélt a sorsával. Kárpótolja őt a nép szeretete. Lázadása legfeljebb abban nyilvánul meg, hogy nem veszi feleségül azt a lányt, akit Fehér Pál földesúr kiszemelt a számára. Mennyire másképp, mennyire élesebben, sértettebb önérzettel merült fel ugyanez a kérdés a „Tanítóbarát" hasábjain! Nincs itt semmi komolyabb ellentét sem a pappal, sem a földesúrral, sem az iskolaszékkel. Hova lett már a harcos, antiklerikális Gárdonyi? Gárdonyi, a tanító, humanista: testvériességre neveli ta75-