Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berenczné, Saár Zsuzsa: A magyar rajzkultúra egri hagyományai

ténik. Majd a párhúzamos egyenesek helyzetét ábrázolja, öszszetartó és széttartó egyeneseket és egymást metsző egyeneseket vesz fel. Ezekkel foglalkozik az 1. táblán. A 2. táblán egymásra merőleges szakaszokat, mint négyzet átlóit rajzolja s néhány példán keresztül négyzetbe foglalható mértani jellegű ornamentikát ad. A 3. tábla a háromszögszerkesztéssel és háromszögbe foglalható szabadabb vonalú ornamentika rajzolásával foglalkozik. A 4. tábla ismét négyzeteket mutat, amelyekbe az átlók, oldalfelezők segítségévei ívelő vonalakból formált szimetrikus ornamentikát helyez. Az 5. tábla ívelő vonalakból alkotott sorritmus-változatokat mutat 10 példán keresztül. A 6. táblán ,,kerek virágok" (egy nagyobb kör, benne koncentrikusan egy kisebb, az egészet átmérőkkel szabályos 8 részre osztotta), a 7. tábla ugyanezt a változatot adja elipszisen. A 8. tábla segédvonalakkal megszerkesztett „kehelyforma." A 9. tábla „akantusz-levelek" (szintén segédvonalak segítségével szerkesztve.) A 10. tábla „ornamensek" (nagyobb levélforma.) A 11. táblán orgonalevélhez hasonló kis leveleket láthatunk. A következő, 12—20-ig terjedő táblákon különböző nagyobb falevelek, virágok, segédvonalak (pontháló nélkül), csokrok, a 20. táblán vlrágkoszorú van. A 19. és 20. tábla a fejlesztés elŐformáit is mutatja halvány rajzokon. Joó János rajztananyagát (Héti Lapokban) 3 nagy egységre osztja. Az 1. részbe a vonalismeret tartozik: „vonalak darabjai", línea, hajlott vonal, körvonal, csigavonal, kígyóvonal, habvonal (lankásabb, mint a kígyóvonal), csavarvonal, függőleges vonal, vízállású vonal, egyenesek felezése, párhuzamos vagy egyirányú vonalak, távozó vonalak, közelítő vonalak." — A 2. rész: „Lapok, vagy térségek ismérete." Itt először különböző szögek szerkesztésével foglalkozik, pl. „helyes szöglet" (derékszög), „helytelen szögletek": tompaszöglet, hegyes szöglet. Körvonal fokokra, percekre, másodpercekre való osztása. „Kerek tér" (kör), hosszas kör, (elipszis), „tojásdad körű tér." — A 3. rész: „testek": kocka, 4, 8 és 20 lapú testek „amelyeknek ugyanannyi egyenlő oldalú háromszögű oldala van." Ezenkívül kas alakú kúp metszetét közli élőiről, oldalról; másik két rajzon külön kimutatja, hogy e kúpban nyílt üreg van. A metszeten az ábrázolt test vastagságát is jelöli. Ha összevetjük Beregszászi és Joó tananyagát, megállapíthatjuk, Beregszászi rajzoktatásának végcélja az ornamentika (virágkoszorú rajzolása) elsajátítása. Joó János tanterve ezzet szemben a térábrázolásig, a testek rajzáig jut el. Ennek nyilvánvalóan nagy fontossága volt korában a mesterségek fejlesztése, a szakrajz szempontjából. Tehát Beregszászival szemben Joö 5 Az Egri Podagógiai Ffiislíola Évkönyve