Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Berenczné, Saár Zsuzsa: A magyar rajzkultúra egri hagyományai

\ lyos, Muzsikatsináló, képfaragó s több illyes Mesterségekben magamat gyakorlottam, legalább annyira, hogy rólok alapos tudományom legyen, kivált az építésben." 1828-ban került az akkor meginduló egri rajziskolába rajztanárnak. . Régebbi mütörténeti irodalmunk nem hagyta figyelmen kívül Joó János működését. Melyek azok a főbb megállapítások, melyeket Joó Jánosra vonatkozóan a régebbi irodalomból megtudhatunk? Lyka Károly („Magyar Művészet 1800—1850." Bp. 1942. Singer és Wolfner kiad., 161., 169., 204., 309., 316., 414—415. lapok. — A mű első kiadása „A táblabíró világ művészete" címmel 1922-ben jelent meg)' ismerteti Joó János életrajzi adatait. Elmondja, hogyan került Egerbe. Szól terveiről, melyek a magyar nemzeti művészet szervezésére, fellendítésére irányultak: a Művészi Társaság (amely a Magyar Athenaeum nak volna része) megalapítására vonatkozó javaslatairól. Lyka értékelését saját szavaival így foglalhatjuk össze: „Nem anynyira művész volt tehát (— t. i. Joó János, B. S. Zs.), mint inkább a művészetnek egy szerény, lelkes apostola, akit nem feszélyezett a működésében az sem, hogy Pest-Budától, Pozsonytól, Kassától távol csöndes vidéki városkában tartotta a sorsa. Megtette buzgón kötelességét ebben a helyzetében is." (i. m. 414. 1.) Voit Pál („Joó János egri rajztanár Magyar Athenaeuma", Budapest, 1936. c. művében) részletesen ismerteti Joó Jánosnak a Magyar Athenaeumra vonatkozó elgondolását, melyet 1841-ben fejtett ki részletesen. (Joó János: „Nézetek a magyar nemzet míveltségi és technikai kifej lése tárgyában", Buda, 1841.) A Magyar Athenaeum „az egész reformkor kulturális szintézise kívánt, lenni." (Voit, i. m. 4. 1.) Az Athenaeum Joo terve szerint magában foglal egy központi tanítóképző-intézetet konviktussal, „Tudós-Társaság"-ot a szakosztályok üléstermeivel, nyomdát a tudományos művek kiadására, polytechnikumot, — a mai műszaki egyetem ősét. (A polytechnikum osztályai: architektúrái, erőműtani, földmérési, mérnöki, fizikai, kémiai.) Az említetteken kívül az Athenaeum épületének udvari középszárnyában a Műcsarnok elődje lett volna, „az évenkint tartandó műkiállítás használatára." Az épületben foglalt volna még helyet a „Műintézet", a mai Képzőművészeti és iparművészeti Főiskola őse. A Felszabadulás előtti időben Kornis Gyula kétkötetes művelődéstörténeti műve („A magyar művelődés eszményei", Bp. 60