Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből
terségek mesterszavai tellyesen meghatároztassanak és ezeknél fogva olfy bőséges Szó-könyv készíttessék, melly mind a régi könyvekben és írásokban, mind a közönséges életben található szókat magában foglalja." 9 2 A Magyar Tudós Társaság, az Akadémia tervszerűen készítette elő a s-zótári munkálatokat és sorozatosan jelentette meg a különféle szótárakat. Már 1840-ben tervezet készült a magyar nyelv nagyszótárának elkészítésére Is. 9 a Az 1830-tól 1845-ig terjedő éveket a műszótárak korának is nevezhetjük. Igen fontos momentum a Tudós Társaság kétnyelvű Zseb szótárának megjelenése, mert a tudományos nyelv szakszókincsének magyarításában nagy szerepe lett, s hatalmas mennyiségű szóanyagot foglalt magában. (Magyar és Német Zsebszótár. Budán, 1835. II. (német-magyar) 1838. I. (magyarnémet). Több tudomány műszótára is megjelent, hogy csak a íontosabbakat említsük meg: Fogarassi János: Diákmagyar Műszókönyv, a Magyarhoni törvény- és Országtudományból. Pesten, 1833. Mathematikai műszótár. Buda, 1837. Jogtani műszókönyv, Pest, 1842. Kováts Mihály: Magyar patika. 1836.,. Kiss Károly: Hadi műszótár. 1843., Bitnitz Lajos: Gazdasági szótár. Szombathely, 1831., Philosophiai műszótár. Buda, 1834. Ezek a szótárak a neologizmus által is bővült szókészletről is tanúskodnak. A Philosophiai Műszótárban pl', a Helmeczy által ajánlott terv (planum) szó kapott polgárjogot, hogy majd továbbképzett alakjában terjedjen: tervez, tervel, tervezet, tervrajz, stb. A szótári munkálatokkal kapcsolatosan e korszakban merült fel a magyar szótári szókészlet alaposabb vizsgálatának, tanulmányozásának kérdése is. Ebben a korszakban jelenik meg az első magyar nyelvű orvosi folyóirat, az Orvosi Tár (1831.). Szerkesztőjének Bugát Pálnak, ,,Természettudományi Szóhalmaz" (1844.) c. gyűjteménye a magyar orvosi nyelv bővítését célzó új szavaival. A „magyarító szótár" kérdése is eleven probléma volt. Kunoss Endre: Szófüzér... Pesten, 1834-ben megjelent munkájában felvetette az idegen szavak használatának kérdését is, s véleménye az volt, hogy az idegen szavak és kifejezések „a nemzeti nyelv tisztaságát szeplősítik meg." Ugyanő „Gyalulat, vagyis megmagyarosltott jegyzéke azon idegen szavaknak, mellyek különféle nyelvekbül kölcsönöztetvén, a magyar beszédben és írásban korcsosítva vagy eredetikép használtatnak", Pesten, 1835-ben megjelent könyvében elpanaszolta, hogy nincs olyan kézikönyvünk, „melly a nyelvünkbe becsúszott s itten meghonosult idegen származású korcsszavakat magában foglalja", és az azoknak megfelelő magyar szavakat kimutatná. Nem volt szélsőséges purista, látta, hogy a teljes nyelvtisztaság „az egész nemzet között szintolly lehetetlenség, mint egyes embereknél a tökéletes igazságszere47
