Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

a célszerű módszer." Szász Károly „Parthenon. Tanílmányokiára: Magyar Nyelvtudomány." (I—II. Nagyenyed, 1839.) című munkájában próbált olyan nyelvkönyvet szerkeszteni, amelyik a tudomány színvonalán a kívánt módszeres eljárásokat is tekintetbe veszi. Kora sok nyelvészével egyetértésben azt tartja, hogy a nyelvtan a gondolkodás fejlesztésének legjobb eszköze. A nyelvtanításnak szerinte nem kisebb a célja, mint „azt a dicsőséget, mellyet észfej.tés és értelemgyakorlás tekintetében eddig elismert joggal a Mathesis kirekesztő tulajdonul bírt, az anyai nyelv Grammatikájára átruházni, vagy ha ennyit meg nem nyerhetnék, legalább vele megosztani." Fontos probléma volt a nyelvművelés is. A korabeli nyelvtudomány és a nyelvészeti vonatkozású cikkek jórésze nagy teret szentelt a nyelvbővítés, nyelvcsinosítás kérdésének is. A nyelvművelő munkától elsősorban azt várták, hogy általa a nyelv „értelmes" legyen, hogy a nyelv által gondolatainkat világosan és határozottan adhassuk elő, hogy közölni valónkat minden félreértés és fennakadás nélkül mindenki megérthesse. A nyelv ..ékessége, szép hangzása, a „szabályos" és „velős" nyelvnek csak dísze. 9

0 Fölmerült a nyelvgazdagítás kérdésében az a probléma is, hogy mi kívántatik meg a nyelv gazdagításában. Általában a szavak bőségében látták a nyelvgazdagság kritériumát. Nem véletlen, hogy az 1830-as években két jelentős szótár Is jelent meg: Kresznerits Ferenc: Magyar szótár gyökérrenddel... I.—II. Buda, 1831—32., és Kassai József: Származtató és gyökere sző magyar diák szókönyv, Pest, 1833—36. Kazinczy Ferenc egyik levelében éppen Kresznerits szótárával kapcsolatban jegyezte meg: örül, ha már ilyenről számot tud adni a magyar nyelvtudomány. Vörösmarty pedig azt írta róla, hogy az eddig ismert szótárak között „a legteljesebb... megbecsülhetetlen alapmunkát tett későbbi szótárak dolgozóinak." 9

1 E korszak nagyszerű vállalkozása volt Döbrentei Gábor „Régi magyar nyelvemlékek" négy kötetének megjelentetése is. (Budán, Í838—46.) A „bőséges Szókönyv"-készítés igénye m)ár régóta eleven probléma volt. Az előző korszak nyelvészeti irodalmának vázolásában is kitértünk arra, hogy a jó nyelvtankönyv mellett társadalmi igénnyel a jó szótár követelése is felmerült. A Hasznos Mulatságok egyik cikkírója meg is fogalmazta, milyen célból van szüksége a magyar nyelvtudománynak és a magyar nyelvtanításnak egy jó szótárra. „Óhajtani kell, hogy a nyelvnek még tökélletesebb kimjveltetésére annak eredeti természete bővebben kifejtessék, szorosabb regulákba szedettessék és a Tudományok és Mes46