Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

gének érezze ,,anyai nyelvéi grammatikai regulák szerint gyökeresen megtanulni." A helyesírás tanításában követendő elvei és gyakorlati eszközei között is sok haladó vonatkozást találhatunk. Érdekes az a megjegyzése is, hogy „az aliskolákba a jottisták, czeisták, és egyebek pörlekedései nem valók..." * * * E kor pedagógusai is hiányát érezték egy jó „nyelvtanító" könyvnek. Szalay I.: Magyar Nyelvtudományi Rövid Oktatás, Pesten 1831-ben megjelent munkájában megpróbálta rostáját ís adni a megjelent és használatban levő nyelvtankönyveknek: „Magyar nyelvtanító könyveink, mellyekkel eddig bírunk, felsőbb iskolai osztályokhoz, vagy a tanuló pályát elhalladókhoz vannak többnyire alkalmaztatva, s idegen nyelvű rendszabásofcra rámázva, úgy, hogy azokból nemzetünk csemetéi a bővebb megérettségig, s kívánt csinosodásig nehezebben nevekedhetnek." Pedig a korai s célirányos nyelvoktatást már a kisebb nemzedékekkel is el kell kezdeni!. Széchy Ágoston Imre „Az anyanyelv tanítása szükségéről és módjairól" c. cikkében éppen abból a meggondolásból kiindulva, hogy a tanuiók értelmi, gondolkodásbeli fejlődését is elő kell segíteni az anyanyelv oktatásában is, azt kívánja, hogy a gyermekek- „a nyelv tanulásánál gondolkozó erejöket és tehetségöket egyszersmind gyakorolják és így beszéd által gondolkodni, s gondolkozás által beszélni tanuljanak." 86 A korabeli tanítást éppen azért marasztalta el, mert a tanításban a tanítók üres nyelvformákat szoktak a kisdedekkel taníttatni, s azután közlik velük „a beszédrészek összekötését", és ezt nem a mondatok képzésére alapítják, hanem legtöbbnyire száraz, elvont, halmozott szabályokban adják elő. Példát alig adnak. Egyszóval a tanítás formális és a latin nyelv tanításában használt regulák alapján ismertetik az anyanyelv törvényeit és jelenségeit is. Nem is lehet csodálkozni, ha a tanulók hibásan beszélnek és írnak. Ezért azt kívánja Széchy Ágoston, hogy „az egész nyelvtanítmány oly szervvel és móddal közöltessék, hogy közlése által a tanulók mind a tanulásra'szükséges szellemmunkálkodásokban, mind a beszédben lépésenként gyakoroltassanak." F. Karl Becker „Organism der Sprache", 1827-ben megjelent munkájában a nyelvet mint logikumot fogta fel és a nyelvre a logikai kategóriákat alkalmazta. Több munkájában fejtette ki azt a nézetét, hogy a nyelvtan tanítása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a gyermek „a nyelvalakok révén pillantson be a gondolkodás műveleteibe." Azaz tanítsunk „nyelvlogikát." Felfoga44 •