Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

probléma, s mivel „különös szempontból kell venni a hazai nyelv grammatikai regulák szerint való tudását", ezért megfelelő magyar nyelvtankönyvről is gondoskodni kívánt. Ennek megírására „tekintetes Kazinczy Ferenc úr tisztelettel felkéretett". Sajnos Kazinczy könyve nem készült el. E korszak vázlatos rajzának befejezéseképpen emeljük ki azt a tanulságot, hogy a nyelvi érdeklődés és az egyre fejlődő nyelvtudomány alapot teremtett az iskolai nyelvi nevelés igényesebb formájának is. A tárgyi feltételek, az iskola, a tankönyv, az utasítás, a módszertani útbaigazítás kérdése mindinkább előtérbe került, sőt a magyar nyelvet tanító pedagógus irányában is megfogalmazták az igényesebb követelményt. Majoros András, Szornbathy János professzortársa felett tartott gyászbeszédében

65 megrajzolta a hasznos és jó pedagógus képét. A hasznos, elömeneteles tanító beszédét könnyen és minden fejtörés nélkül megérthetik. A világosság vagy érthetőség tehát fő bélyege a hasznos tanításnak és semmi sem rettentheti el jobban az ifjú elmét és semmi sem lehet inkább ellenére az előmenetelnek, mint ha a tanító ködnek oszlopában jelenik meg. Elítélte azokat a tanítókat, akik keresve keresik a homályt, és igyekeznek fellegekbe borítani gondolatjaik egét, azt gondolván, hogy ezzel különös méltóságot szereznek maguknak. Nem lenne teljes a képünk, ha nem térnénk ki annak a problémának a felvetésére is, ami majd az 1830—40-es években vetődik fei élesebben. Az iskolai nyelvmüvelés, az iskolai nyelvtanítás előmenetele, tudományos színvonala függ a magyar nyelvtudomány fejődésétől is. A Magyar Tudós Társaság megalapítása óta tudósaink és íróink hathatósan segítik az iskolai nyelvoktatás és nyelvi nevelés mimikáját is. Szükség is volt a beavatkozásra, mert különösén nyelvtankönyveinkben burjánzott el a tudománytalanság. Amikor az Akadémiát arra kérték, hogy jelölje meg, melyik nyelvtan a legjobb és melyiket vezethetik be az iskolákba, kiküldött bizottsága jelentette, hogy „megvizsgálván minden magyarul írt, s közkézen forgó elemi magyar nyelvtanokat... köztök egyet sem talált, mely tanra és módszerre nézve a hazai középiskolákban föltétlenül alkalmatosnak mutatkoznék." 6

4 A jó iskolai nyelvtankönyv igénylése is előtérbe került, tehát. Megindult a döntő harc azért is, hogy az „oskolákban a Magyar tanításmódja tétessék közönségessé." Végül összefoglaló jelleggel a legilletékesebb kortársi helyzetképet idézzük. Czuczor Gergely „A magyar nyelv állapotja Gymnásiuminkban" c., a Tudományos Gyűjteményben megje32