Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig
lekkönyvi végzést, s ezzel megszilárdította őket birtokukbán. Országos viszonylatban először itt történt meg a telekkönyvezés. A telekkönyvi átírás növelte az újgazdák önbizalmát és munkakedvét is. Az újgazdák helyzete 1946—47-re többnyire megszilárdult. Az aszályos esztendők és más nehézségek ellenére pár év alatt házat építettek, jószágtartó gazdává lettek. Csupán 194S. első felében 130 házat építettek a megye községeiben. 6 0 Ez alatt az egy-két év alatt lerázták a kulák iga-uzsoráját, sőt egyes élelmesebb újgazdák már maguk bérelhettek földet a kulákoktól. Jellemző példája az újgazdák gyarapodásának Magyari István egri dolgozó paraszt esete. A földosztáskor kapott 7 hold földet és félhold szőlőt. Nem volt gazdasági felszerelése s 1945 őszén még kulákkal szántatta meg földjét cserenapszám alapján. 1946-ban már bérszántást végeztetett pénzért. Már ekkor több disznót hizlalt eladásra s azok árából vett egy lovat. Ugyanakkor eladta bortermésének egy részét, abból pedig vett egy tehenet. 1947-ben már saját lovával szántott, ennek a gazdasági évnek a végén pedig másik lovat és másik tehenet is vett. 7 0 Talán még jellemzőbb Vass János tiszanánai újgazda gyarapodása. Vass János a felszabadulás előtt kubikus és részesarató volt. Volt azonkívül háza és másfél hold földje. A földosztáskor kapott még 5 holdat. 1946-ban vásárolt ekét, 1947-ben szekeret és egy tehenet, 1948-ban pedig másik tehenet is vett. 7 i" Bár a termelőszövetkezeti mozgalom jelentősebben csak 1948—49-től indul fejlődésnek, már ebben a korszakban is találkozunk szövetkezeti mozgalommal. Már 1946-ban jönnek létre „földműves szövetkezetek". Ezeknek azonban még nincs meghatározott alapszabályzatuk, s szervezetileg nemcsak termelőszövetkezetek, hanem fogyasztási és értékesítő szövetkezetek is. Makiáron, Egerbaktán, Domoszlón jönnek létre elsőnek az ilyen szövetkezetek. Aránylag a legkönnyebb meghatározni az egerbaktai földműves szövetkezet jellegét. Egerbaktán volt az érsekségnek 75 hold gyümölcsöse. Ez a földosztáskor a baktai újgazdáké lett, azonban nem tudtak megegyezni rajta, így elhatározták, hogy szövetkeznek és fogadnak egy szakképzett gyümölcskertészt. Valóban így is történt, az államtól pedig kaptak beruházásra 80.000 Ft kölcsönt. Itt tehát nyilvánvaló termelőszövetkezettel állunk szemben, ha konkréten még nincs is megnevezve. 7 2 Domoszlón ugyancsak létrejött már 1946 áprilisában a szövetkezet. 1946 őszére virágzó vegyeskereskedésük, borpincészetük, darálójuk és teherautójuk volt. A szövetkezeti tagok 400,
