Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy József: Heves megye története a felszabadulástól a két munkáspárt egyesüléséig

kásokat is. Kommunista gyanú miatt elfogták Szepesi András, Ankli József, Balázs Ignác, Kuzman János, Baktai Gyula dolgozókat és még sok más egri és Heves megyei dolgozót s nagyrészük egyáltalán nem tért haza. nktóber 16-án a nyilas megyevezetőség fijabb letartóztatási hullámot indított el. A letartóztatások olyan nagy mértéket öltöttek, hogy még a módosabb polgárok is remegték az egri kényúr, Pál Endre uralmát. Október 16 után állandósúltak a zaklatások az egész városban. Részeg németek és nyilasok fegyveresen járkáltak a város utcáin s elég volt egy elejtett szó, hogy bárkit elhurcoljanak, internáljanak. Fokozta a nyomort és elégedetlenséget az a körülmény, hogy a német hadvezetőség mindenáron védeni akarta a várost, s jelentős számú fasiszta -katonaságot összpontosított területén. Mindezen tettét betetőzte a Heves megyei fasiszta uralom akkor, amikor október végén a kerecsendi erdőben agyonlőttek és kiraboltak 28 deportáltat. A megye dolgozóinak zöme ilyen tények után szívből megútálta a fasizmust és valóban felszabadítóként várta a szovjet hadsereget. Ez a lakosság többségénél természetesen nem volt tudatos, de. a rohamosan romló gazdasági élet, az állandó létbizonytalanság és a gyűlölt háború önkéntelenül is ezt érlelték meg az emberekben. A szovjet hadsereg nyomult is rohamosan előre. 1944 tavaszán már a Kárpátok lábánál álltak a Vörös Fladsereg csapatai és készen álltak arra, hogy a „sztálini tíz csapás" tervét megvalósítva, végleg megsemmisítsék a fasiszta hadsereget. A főparancsnokság azt a feladatot tűzte 1944-ben a szovjet hadsereg elé, hogy tisztítsa meg a Szovjetunió területét az idegen csapatoktól, szabadítsa fel a németek által megszállt népeket és törje össze a német hadigépezetet. Ebbe a feladatkörbe tartozott bele Magyarország felszabadítása is. A 2. és 3. Ukrán Front csapatai, miután 1944 augusztusában megtisztították Romániát a német fasiszta csapatoktól, szeptember elején átlépték a Kárpátokat és megkezdték Erdély felszabadítását. A magyarországi harcok rendkívül jelentősek voltak a német hadvezetőség szempontjából. Magyarország elvesztése azt jelentette a hitleri Németország számára, hogy le kell mondania a magyarországi nyersanyagokról, ki kell vonnia a német csapatokat a Balkánról és végkép bezárul a hurok a fasiszta Németország körül. A szovjet hadsereg tervében is igen komoly helyet foglalt el hazánk felszabadítása. A szovjet hadsereg számára Magyarország felszabadítása Hitler utolsó csatlósának kiválását jelentette s egyben a kilencedik csapás megvalósítását. A magyarországi hadműveletek döntő pontja Budapest felszabadítása volt. A szovjet főparancs377,