Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

nyilatkozott. A nemzetőrség szervezeténél fogva arra is hívatva volt, hogy a nép széles rétegeiben ápolja, ébren tartsa a honvédelmi fegyveres harc iránti lelkesedést. Ha pedig általános ellenállásra kerül a sor, akkor a felmerülő hadiszükségnek megfelelően vagy zászlóalj-beosztásban támogassa a hadsereget, vagy úgynevezett önkéntes csapatokra oszolva szívja magához a nép széles tömegeit és szervezze meg az ellenség nyugtalanítását, utánpótlásának megsemmisítését. Heves megyében a népfelkelés alapját jelentő nemzetőrségnek létszáma 12.952 fő volt3»

6). Sőt már voltak olyan egységei, melyek a tűzkeresztségen is átestek, hiszen 1848 év nyarán és Őszén többfelé csatáztak, fgy: az Al-Dunánál, Délvidéken, Rimaszombatnál, Erdélyben Szeben alatt, Nagyszombatnál, Kassánál és Eperjesnél. Ha volt is még helytállásukban kívánni való, — amit igen sokszor a „császári hadvezetés" eredményezett •— de mégis csak ezekben a csatákban alakultak ki a hevesi nemzetőrség harcos hagyományai, amelyekből a népfelkelés is kellett, hogy táplálkozzon. A megalakulásának pillanatától megmutatkozott lelkesedés * is annak volt előjele, hogy a nemzetőrség el tudja látni a népfelkelés kiszélesítésének feladatát. Mikor önkénteseket kellett indítani a táborokba, akkor jelentkezőkben nem volt hiány. Akik itthon maradtak, azok szintén áldozatos szolgálatot végeztek, őrizték a hidakat, fegyver- és lőszerkészleteket, az utak mentén pedig járőrszolgálatot láttak el. A fogolykíséretnél tehermentesítették a katonaságot. Segítségükkel gyűjtötték össze a fegyvereket, de jelentő- és összekötő szolgálatra is beváltak. Nem sokkal több aktivitást mutatott a megye vezetősége a szabadcsapatok kiállításában és felszerelésében sem. Pedig a kormány idejében felhívta a megyei választmánv figyelmét a könnyen mozgó szabadcsapatok alakítására. Szervezésükre csak Kossuth, Szemere és Repeczky Ferenc kormánybiztos erélyes sürgetésére indultak meg kísérletek, de ezek is majdnem csak formális lépések maradtak. Gáhi József udvari kapitány a megye felhívására ismét megkezdte a szabadcsapat szervezését, azonban ez a hivatalos szervezés is majdnem elsüllyedt a bürokrácia útvesztőjében. Amikor Gáhi 1849 február 14-én bejelentette a szervezést, és pénzt — mintegy 350 forintot — kért a felszereléshez, a bizottmányi gyűlés először „tüzetesen" kivizsgáltatta, hogy mennyi időre akarnak megalakulni és hol, milyen területen működnének? A késlekedő szolgabíró csak a következő hónap 15-én jelentette a „tüzetes" kivizsgálás eredmc357,