Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

lásolva ellenséges katonaság, de elfoglalt területre estek. Lakosaiknak állandóan rettegniök kellett a megismétlődő rablásoktól. Pétervásárát például rajtaütéssel rabolták ki a megszállók.

1

9) Tófaluból a helység kasszáját vitték el, mintegy 2100 forinttal, annak ellenére, hogy a tanácsbéli emberek azt elrejtették.

2

0) Sírokon olyan károkat okoztak, hogy a lerongyolódott és az élelmétől megfosztott lakosság a kormánytól kért később valamelyes támogatást

2

1). Kálban Öreg Antal Jánosnak és Tompa Jánosnak jelentett megélhetési problémát az, hogy az ellenség kirabolta őket

2,

2). Az ellenséges megszállók nemcsak rablással, fosztogatással, karcolással és magas fuvarigényekkel tették lehetetlenné az elfoglalt terület életét, hanem más eszközökkel, mint például mesterséges árdrágítással is igyekeztek fokozni az elkeseredést. Gyöngyösön, hogy látszólag -kedvezzenek a mészárosoknak, és egyben a szegényebb lakosság körében elkeseredést szüljenek, továbbá hogy a még el nem foglalt területeken felverjék az élelmiszerek árát, megnehezítsék a honvédség élelmezését: felemeiték a hús árát az ellenséges polgári biztosok. A polgárság jobbmódú rétegéhez tartozó mészárosok még Gyöngyös felszabadulása után is az osztrák hadsereg ottlétekor kialakult árviszonyokat akarták fenntartani. Azzal a megokolással érveltek még a magyar kormány felé is, hogy az osztrák sereg biztosai azt egyszer már megengedték,

31

2). A megyei nemesség ingadozása megmutatkozott már a preventív intézkedések végrehajtásánál. Az ellenség megjelenése kor ez az ingadozás mind jobban az árulás felé tolódott el. A jól felszerelt osztrák sereg megjelenésekor még inkább el kellett volna mélyíteni a népre támaszkodó forradalmi hadszervezést. Még forradalmibb intézkedésekre lett volna szükség. Viszont ezek a forradalmi intézkedések a nép felfegyverezését jelentették volna. Már pedig a parasztmozgalmaktól terhes időkben a nemesség irtózott fegyvert adni a parasztok kezébe. A nemesség állásfoglalása már akkor megmutatkozott, mikor az ellenség Gyöngyösről mintegy 50 kilométerről felszólította a megye vezetőit, hopv a rendeleteit maradék nélkül hajtsák végre. Már január 23-án követelte a foglyok szabadon bocsájtását és Kürthy Károly szolgabíró javainak zárolását, mert ő a kapott parancshoz híven a hatvani sóházból Debrecenbe menekítette el az állam pénzét, nehogy az az ellenség kezébe jusson. (Kürthy az ellenséges rendelet kibocsájtásakor éppen Debrecenben volt.) Az alispán elnöklésével összeült választmányi gyűlés rögtön elhatározta, hogy szabadon bocsájtják a foglyokat, az ellenséges felhívást pedig az összes járásokban köröztetik „miheztartás 23 355