Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Balogh György: Heves megye népe az 1848—49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratában

ciusára mégis csak létrejött egy Habsburg-ellenes egységfront, mely a szabadságharc fegyveres szakaszában a szervezés politikai bázisát jelentette. Az események beigazolták, hogy erre a politikai szervező munkára szükség volt, hiszen a francia forradalom júliusi veresége után a Habsburg-reakció is megerősödött és ellenünk fordult, hogy megsemmisítse 1848 márciusának vívmányait. A megváltozott helyzetnek megfelelően Kossuth és a baloldal szervező munkája sem merült ki csupán a politikai szervezésben. Hozzá kellett látni a védelem fegyveres megszervezéséhez. Már 1848 nyarán gondoskodni kellett a védelemhez szükséges pénzalap megteremtéséről és a hadsereg felállításáról, annak kiegészítéséről. Ugyanakkor olyan intézkedéseket is kellett hozni, amelyek megteremtik a harc erkölcsi biztonságérzetét. A hadsereg pénzalapjának megteremtése és magának a hadseregnek a felállítása mellett nem lehetett elfeledkezni a későbbiek folyamán a békés termelés hadigazdálkodásra való áttéréséről sem. Teremteni kellett egy olyan államapparátust is, mely kibírja a fegyveres harcjelentette megpróbáltatásokat. Ezek a fegyveres harc előkészítésével járó feladatok Kossuth és a kormány vállait terhelték, hiszen ők voltak a szabadságharc és a forradalom

1 szervezésének felsőfokú irányítói. A felső vezetésnek segédkezet nyújtott a baloldal is, különösen a fegyveres harc anyagi szükségleteinek előteremtésében és a politikai irányításban. Segédkezet nyújtottak továbbá a nemesség haladó elemei, akik már az előkészítés időszakában is Kossuth köré tömörültek. Azonban a harc szervezésekor és ,,..a forradalmi háború alatt a középső vezetés szerve — a „végrehajtó szerv" — a megye volt, amely a közigazgatás minden ágának ellátása mellett a háborús helyzet által adódó hadseregszervezési, népfelkelési, honvédelmi és hadigazdálkodási feladatok ellátására szolgált, saját hatáskörében meglehetősen nagy autonómiával. Reá hárult nemcsak a rendeletek kihirdetése és betartása, hanem a nép felvilágosítása és vezetése, politikai, gazdasági és katonai irányítása is. A megyei, városi hatósághoz küldte Kossuth a rendeleteket, intézkedéseket, felhívásokat, őket tette felelőssé azoknak végrehajtásáért...."

1) Mindegyik megye nem vehette ki egyformán részét az önvédelmi harc sikereit biztosító anyagi feltételek megteremtésében. A kormány által elrendelt feladatokat elsősorban azoknak a törvényhatóságoknak kellett teljesíteniük, melyeket nem szállott meg az ellenség, vagy melyeket nem bénított meg a nemzetiségekkel vívott harc. 349,