Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében

A nép annyira irtózott a gyanúsnak látszó.ofvosszerek bevételétől, hogy erőszakkal kellett orvosolni őket. A feudális történetírás ennek alapján a felkelés közvetlen kirobbantó okát ,,a köznép műveletlenségéből és ostobaságából eredett"-nek tekintette.

1

0 De az 1832—36-i országgyűlésen maguk a bátrabb hangú liberális nemesi követek is kijelentették, hogy ,,az 1831-diki felföldi nép zendülések a nép elnyomattatásának a földes urak által tulajdoníttatna."

1

7 Ha tehát ,,az epemirigyről való balvélekedések" a közvetlen kirobbantó okot szolgáltatták az agyongyötört, végleg elcsigázott, kizsákmányolt parasztok felkeléséhez, a mozgalom kirobbanásának általános okait a földesúri elnyomásban, kizsákmányolásban kereshetjük. A parasztok döntő többsége a mozgalom útján meg akart szabadulni a robottól, dézsmától és egyéb úri kötelezettségeitől, szabadon akarta birtokolni a művelés alatt álló telkeket, sőt egyes helyeken fel akarta osztani a földesúri földeket is. Heves és Külső-Szolnok megyében a kolera 1831 június27-én először Heves mezővárosban ütötte fel a fejét, hol 458 beteg közül 139 meg is halt. Június 29-én aztán már több tiszamenti községben fellépett a járvány, különösen Poroszlón, hol 771 megbetegedés és 207 haláleset történt. Nagyobb rendet vágott a járvány Törökszentmiklóson, hol 1.325 beteg közül 608, Szolnokon, hol 1.048 beteg közül 596, Gyöngyösön, hol 1.518 beteg közül 614, Mezőtúron, hol 2.113 beteg közül 1.023 pusztult el. A Tisza-vidékről terjedt tehát a járvány, először Külső Szolnok megyében, majd a Tarna mentén Heves megyében Egerben július 21-én lépett fel s itt a betegek száma 419, a halottaké. 211 volt. Szeptember végéig a vármegye 111 községében 17.692 beteg közül 7.537 halt meg. 1

8 A borzasztó járvány következtében a „népnek félelme és elcsüggedése" annyira jutott, hogy „egyik a másiknak sírgödröt sem merészel ásni... valam&rre fordulok, csak a jaj, félelem és szomorúság vesznek körül... magam mint kóró hasztalan ingadozók közöttük" — írja Für Lajos augusztus 6-án Tiszaszalókról. A vármegye a járvány elhárítására vészbizottságot küldött ki, amely a szeptemberi megyegyűlést megelőzőleg 46 ülést tartott. A vidék királyi biztosa báró Vay Miklós volt, kinek elnöklete alatt a megyei közgyűlés július 12-én kijelölte azokat az utakat, amelyeken keresztül a közlekedés szabad lesz s melyeknek egyes pontjani fertőtlenítő helyeket állapítanak meg. E kijelölt utakon is csak útlevéllel ellátottak mehettek. Ha vészmentes helyről jött az illető, szabadon bocsátották, különben vesztegzár alá vetették. A poroszlói és tiszaroffi révekhez és a 334,