Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Parasztmozgalmak Heves és Külső-Szolnok megyében, a 19. század első felében
részére, a mezővároslak egyre-másra küldözgették hozzá Budára meghatalmazottaikat. Nem hagyták elaludni kérvényük ügyét, „mert — úgymond — azon gyermeknek adnak több csecset szopni, aki többet sír". Halmi jól élt a törökszentmiklósiak ajándékaiból s az összegyűjtött pénzből. Az egyik nála járt tanú vallomása szerint egész gazdasága nem ért többet száz forintnál s egyebe nem volt, mint két kis kutyája és egy rossz ágya. A továbbiakban még inkább feszültté vált a helyzet. A tiszttartóhoz névtelen leveleket és cédulákat hajigáltak be, a tiszteket fenyegetésekkel illették. Milesz nótáriusnak háza ellenében lévő tyúkólját felgyújtották. így gyökeresedett meg a törökszentmiklósi népben az „engedetlenség és zabolátlanság magva." Közben elközelgett a bíróválasztás napja, amelyet 1820 október végén a templomban közhírré tettek. De a kitűzött napon a nép „megvetésből" feléje sem ment a tanácsháznak. Eddig sem nagyon sokan vettek részt a tanácsbeliek megválasztásán, amely a földesúr és a módosabb gazdák magánügyének számított. Az uradalmi tiszttartó november 14-én házanként hívatta fel a várost bírótételre. A „Békétlenkedő Társaság" fejei az eddigi tanácsbelieket mind ki akarták hagyni s maguk közül szerettek volna helyükbe ültetni megfelelőket. Azt hirdették, hogy „mind ki kellene a városházából húzogatni az eddig volt eskütt embereket." A másodízben megejtett bíróválasztáson megjelent az uradalmi tiszttartó is. Amikor három emberét jelölte a bíróságra, az egybegyűltek azt kívánták tőle, hogy olvassa fel az urbáriumnak a bíróválasztásról szóló rendelését. Kívánságuk teljesítése után többen sürgették, hogy olvassa csak tovább azt a cikkelyt, mely a népnek az esküdtek választásához való jogait foglalja magában. A tiszttartó ezt a kívánságukat is kénytelen volt teljesíteni. A bíróválasztás megtörténte után a nép azt követelte, hogy az urbárium értelme szerint választhassanak esküdteket. Amikor a tiszttartó megkérdezte őket, hogy kiket és miért akarnak kihagyni a jelenlegi tanácsbeliek közül, kijelentették, hogy „nékiek a mostaniak közül egy sem tetszik... mert amikor valami contractust tettek az urasággal, a város népe részére soha nem szóllottak előre a lakosoknak, hanem csak skkor, midőn már ők maguktól megkötötték." A régi esküdtek helyett vagy 14 egyént javasoltak, akiknek neveit felírta a tiszttartó. A választás félbemaradt. Délután egy darab papírosra felírva hozták a városházára azoknak a neveit, akiket tanácsbelieknek akarnak. A tiszttartó azonban nem fogadta el 'a ja328,