Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)
szerszámok.' (Id. kiadás 180. 1.) A két rövid részt nyilvánvalóan ugyanaz az író írta. A tartalomból és Kármán írói programjából következik ez. De különben is. ott árulkodik „a világ négy része" kifejezés mindkettőben és ez további kétségeknek helyet sem hágy. De ugyanannak az írónak a kezét ismerjük fel a Fanni és Fruzina alakjának megmintázásában. Fruzina, bár keveset tudunk meg róla, a XV. századba visszahelyezett Fanni. Hogy, csak egyetlen vonást említsek- ahogyan Fanni erzcsei is akkor támadnak fel a leghaíalmasabban, „Ha az éj titkokkal teljes árnyéka beteríti a földet, midőn a természet elszenderedett és innepel...", ugyanígy Fruzina is akkor önt ,.sok könnyeket" távollevő kedvese emlékezetének, „mikor 1 3 az éj beborult, midőn az elszenderedő természet óhajtozását szeretettje után jobban felgerjesztette..." A két mondat művészi felépítése is azoncs : de erről majd később beszélünk. A fejveszteség néhány tartalmi kérdésének vizsgálata azt mutatta tehát, hogy a mű szervesen beilleszkedik Kármán müveinek rendszerébe, ugyanaz az írói szándék formálta, ugyanabból az írói programból következik, mint Kármán többi müvei. Néhány egészen közeli párhuzamra, sőt megegyezésre is sikerült rámutatnunk. A fejveszteség tehát nemcsak hogy nem fordítás, hanem biztosan ugyanannak a kéznek az alkotása, mely Kármán műveit megírta. Ismét a Gálos ellenérveihez kell visszakanyarodnunk. Régi megállapítás már, hogy A fejveszteség — legalább részben — archaizáló stílusban van megírva, vagyis írója azzal is fokozni kívánta a mű történelmi levegőjét, hogy régies nyelven írta meg. Többen dicsérték már ezt az archaizálást, és legújabban Tompa József is foglalkozik vele említett cikkében. Gálos azonban más véleményen van. Szerinte „Kísérletnek nagyon érdekes, ebből a korból meglepő is; de épen azért erőltetett is, és nem valószínűtlen, hogy a töredék .német forrásában is meg van, azt utánozta, aki lefordította... Ha Kármán gondolt volna archaizálásra, véleményem szerint az nem így festene; de a nyelvnek ilyen mesterkélt átformálása egész gondolkodásától távol állt, s az archaizálás éppen arra vall, hogy e fordítás nem Kármáné..." (I. m. 104. 1.) * Először is az archaizálást mint stílusszándékot át lehet ugyan venni, de lefordítani nem lehet, utánozni is csak az tudja, aki rendkívül jól ismeri az idegen nyelvet és helyesen tudja értékelni benne az archaizáló szándékot. De az a színész, aki Gálos szerint A fejveszteségei fordította és csak „valame303,
