Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Kármán műve-e A fejveszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez)

NÉMEDI LAJOS, főiskolai igazgató : Kármán műve-e A fej veszteség? (Megjegyzések a XVIII. századi magyar stíluskutatás módszertani kérdéseihez) fj^g} Az Urániában közölt darabok szerzősége körül régóta folyik a vita. Ismeretes, hogy csak néhány közlemény alatt szerepel a Kn jelzés, mely Kármán kézjegyének tekinthető. A legtöbb névtelenül jelent meg. Toldy Ferenc 1843-ban Kármán József írásai és Fanni hagyományai címen kiadott egy gyűjteményt a folyóiratból a válogatás indokolása nélkül. Abafi Lajos Nemzeti Könyvtára két Kármán-kötetébe kritikálatianul felvett minden névtelenül megjelent cikket. — Az Urániában megjelent szövegek szerzőségének problematikus voltát először Bodnár Zsigmond vetette fel Uránia, Kármán és Pajor c. cikkében, 1880-ban. De a kérdés ezzel a felvetéssel egy lépéssel sem jutott közelebb a megoldáshoz. Később is az volt a helyzet, hogy a hozzászólók nem rendelkeztek kellő tudományos felkészültséggel. Kármán életére és műveire vonatkozólag sem kerültek elő újabb adatok egészen a legutóbbi időkig; kéziratai vagy megsemmisültek, vagy még mindig lappanganak, rájuk tehát nem lehetett támaszkodni. Szabó Ferenc 1904-ben az egyedül lehetséges úton indult el, és magukból a szövegekből igyekezett a szerzőség kérdését eldönteni. Szerinte Kármánnak tulajdonítandók mindazok a szövegek, mélyekben nőket tanító célzat és szónokias stílus található. (A Fanni hagyományai, Budapest.) Irodalomtörténetírásunk nem fogadta el ezt a megoldást. Pintér Jenő Kármán József c. tanulmányában (Békefi emlékkönyv, 1912.) az Uránia Névtelenjeiről beszél a kétségtelenül megállapítható szerzőkön, (Schedius Lajos, Csokonai, Verseghy, Pajor, Kármán) kívül. Ez a kifejezés összefoglaló művébe Is belekerült. (A magyar irodalom történetének kézikönyve, Budapest, 1921.) 295,