Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Horváth Tibor: Észrevételek a a fonéma problémájához

[yj variánst ejthetünk, annak ellenére, hogy az íráskép még a régebbi nyelvállapotot tükrözi. Összefoglalva megállapíthatjuk: 1. A fonetikai vizsgálat nem szakíthatja el a hangok fiziológiai-akusztikai sajátosságait az emberek közötti érintkezésben betöltött szerepétől; 2. a fonémáknak nincs jelentésmegkülönböztető szerepük, de differenciálják a fogalom nyelvi burkát; 3. A fonémákat csak meghatározott nyelvekben, meghatározott történelmi időszakban vizsgálhatjuk; 4. a beszéd hangjai között nincsenek merev határvonalak; 5. az orosz nyelv [/] és [y] hangjait ném tekinthetjük önálló fonémáknak. A fonetika területén még igen sok tisztázatlan kérdés van. Az ide vonatkozó kutatás egyik feladata a többek között az, hogy a mult nagy nyelvészeinek tanításait kritikailag felhasználva, teremtse meg a fonéma marxista alapokon nyugvó fogalmát. Fokozatosan igyekezzen az idealizmus talaján született fonéma problémájának minden idealista kinövését lenyesegetni, és ebben a munkájában tartsa állandóan a szeme előtt a dialektikus materializmus tanításait. Ha egy idegen nyelvet jól el akarunk sajátítani, állandóan tanulmányozni kell annak fonetikai rendszerét. Ha nem ismerjük az adott nyelv fonetikai problémáit, akkor az illető nyelv kiejtését önkéntelenül is saját nyelvi bázisunkra visszük át, beszédünk az azon nyelven beszélők számára nevetséges, sőt sokszor értelmetlenné válik. A fonetikai hibák idegen akcentust adnak a nyelvnek, eltorzítják és gyakran "érthetetlenné is teszik azt. J egyzetek 1 Vö. Erdődi József: A fonetika új szemléletéről, MNy, 1952; 4, 276. old. 2 A szovjet nyelvtudomány kérdései, Szikra, 1950, 334. old. 3Uo. 297. old. 4 O. I. Gyikusina: Az angol nyelv fonetikája, 1952, 15. old.: „Ebből következik, hogy egy idegen nyelv tanulmányozása alkalmával speciálisan kell tanulmányozni a kiejted azon szabályait is, amelyek a legfontosabb, azaz a kiejtésben legszembetűnőbben megmutatkozó fonéma-árnyalatok megjelenésének okozói." 293,