Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József—Horváth Tibor: Észrevételek a a fonéma problémájához

leménye Scserbá-nak is: „A nyelvben a hangok nem egyszerűen mint fizikai, vagy fiziológiai jelenségek szerepelnek, hanem mini a nyelvnek olyan elemei, amelyeknek jelentésük van, vagy legalább is lehet jelentésük." 1

3 Ezzel a megállapítással semmiesetre sem érthetünk egyet. Véleményünk szerint a beszéd legkisebb jelentéssel bíró egysége nem a fonéma, hanem a szó. Sztálin nyelvtudományi cikkeiben a beszéd és gondolkodás kapcsolatáról ezt írja: „A nyelv, mjinthogy közvetlen kapcsolatban áll a gondolkodással, regisztrálja és szavakban, szavakból fűzött mondatokban lerögzíti a gondolkodás munkájának eredményeit, az ember megismerő tevékenységének vívmányait és lehetővé teszi a gondolatcserét az emberi társadalomban." 1

4 A nyelv és gondolkodás kapcsolatának éppen az a lényege, hogy az ember érzékszervei segítségével megismeri az objektív világ jelenségeit, amelyek az emberi agyban elvontan, fogalmak formájában tükröződnek. A gondolkodás munkájának az eredményeit a fogalmakat, amint azt az előbbi idézetben is láttuk, szavak segítségével rögzítjük, öntjük nyelvi burokba. "Az érzékek a realitást mutatják, a gondolat és a szó az általánost •— írja Lenin a ,.Filozófiai füzetek"-ben."

1

5 Ugyanebben a művében más helyen ezt írja: „fgy van ez az észlelet és a tapasztalat minden szóbeli kifejezésével, ha az ember beszél, szavai fogalmat tartalmaznak, ezt semmikép sem lehet meggátolni, ami a tudatban újraszületik, abban mindig van valami nyoma az általánosságnak és igazságnak." 1

6 A valóságos világról nyert fogalmainkat tehát szavakban fejezzük ki, amint azt Vosztrikov is helyesen állapítja meg „A nvelv és gondolkodás" című cikkében: „A nyelvben fejeződik ki a gondolat élete, valósága. Ezért az ember még a legelvontabb képességű elmével sem gondolkodhatik, ha nem használ szavakat, ba gondolatait nem öltözteti anvagi nyelvi burokba." 1

7 Minden fogalomnak van valamilyen materiális anyaga, nyelvi burka. A nyelvi burok és az általa jelölt fogalom között szoros kapcsolat van, de nyomatékosan ki kell emelnünk, hogy ugyanakkor a szó és a fogalom közé nem tehetünk egyenlőségi jelet, tehát ez a kapcsolat nem közvetlen, azaz a szó hangalakja és az általa jelölt fogalom között csak konvencionális kapcsolat van. Általában minden fogalomnak más materiális burok, nyelvi burok felel meg, amelynek segítségével nyelvileg ábrázolhatjuk az adott fogalmat. Más nyelvi burok más fogalmat ábrázol, 304