Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Somos János: A katódsugároszcilloszkóp felhasználása a kísérleti fizika tanításában

Az elektronnyaláb az ernyő felé még két, egymásra merőlegesen elhelyezett lemezpár (D

1

? D

2) között halad el. Ha a lemezpárokra feszültséget adunk, elektromos terük az elektronsugarat kitéríti, az ernyőn a fénylő pont elmozdul. A katódsugárcső egyik legfontosabb paramétere, az érzékenysége. Az oszcilloszkóp érzékenysége azt mutatja meg, hogy az elektronsugár a kitérítő lemezekre adott 1 Volt feszültség hatására hány mm-rel tér ki az ernyőn. Pl. az EMG 1531 típusú hangfrekvenciás katódsugároszcilloszkóp érzékenysége 0,3b mm/V. Tehát 10 V kitérítő feszültség esetén a fénylő pont az ernyőn 3,5 mm-t mozdul el, amit már jól érzékelhetünk. Ha az' oszcilloszkóppal kisebb feszültségek hatását akarjuk vizsgálni, azokat, mielőtt a mérőlemezekre vinnénk, felerősítjük. (Megjegyzendő, hogy vannak olyan katódsugároszcilloszkópok is, amelyeknél az elektronsugár eltérítését nem elektrosztatikus térrel, hanem tekercsek mágneses terével érik el.) Az oszcilloszkóp igen széleskörű gyakorlati alkalmazásai között a legfontosabb a rezgési folyamatok vizsgálata. Hogy a függőlegesen kitérítő lemezpárra adott váltakozó feszültségnek időbeli lefolyását megfigyelhessük, a vízszintes kitérítést végző lemezpárra egy külön segédgenerátorból az idővel arányosan váltakozó, ú. n. „fűrészfogalakú" feszültséget vezetünk. (3. ábra) Az oa szakaszokon ez a feszültség az idővel arányosan nő, ennek hatására a fénypont az ernyőn vízszintes irányban egyenletes sebességgel mozog, majd az ab szakaszokon a feszültség hirtelen csökken és a fénypont visszatér kiindulási helyzetébe. 219 3.ábra.Fürészfogaiaku feszültség alakja.