Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

„...A "szeleteket meleg vízben áztatják, hogy kiázzék belőle a cukor. Nem ismernétek rá akkor a cukorra. Egészen sötétszínű, folyékony levet látnátok. Addig tisztítják ezt az oldatot, amíg hófehér cukor nem lesz. Kockára vágják, vagy megőrlik. így kerül az asztalunkra." Az idézetből láthatjuk, hogy a szakkifejezések gondos kerülése a valóságról helytelen képhez vezetett. A nyers cukorlevet például azonosítja a cukorral, egészen elfelejti a kristálycukor képződését. Nem volna helyeselhető természetesen az ellenkező véglet sem, amikor szakmailag helyes választ adnánk ugyan, azonban a szaknyelv érthetőségére nem törekednénk. Meg kell állapítanunk, hogy nem könnyű minden esetben a megoldást megtalálni. A közvetlen környezet gyakran vet fel ilyen kérdéseket- hogyan készül a vas, a gyógyszer, a műanyag, amelyekre ezen a fokon rendkívül nehéz minden szempontból helyes választ adni. Igen könnyen eshetünk jóindulatú pedagógiai törekvésből olyan hibába, hogy az érthetőség kedvéért a valóságot meghamisítjuk, vulgarizálunk. Más ecetben pedig a „szakszerűségihez való ragaszkodás teszi érthetetlenné magyarázatunkat s a tanulóktól csak a számukra érthetetlen mondatok szolgai átvételét követelhetnénk meg. A gyártási eljárások feldolgozása a III. osztályban még sok nehéz didaktikai problémát vet fel. Népszerűsítő, ismeretterjesztő irodalmuktól nem sok segítséget kaphatunk, mert ott is ugyanezek a problémák, nagyon kevés az olyan könyv, amelyben a szakmai és a metodikai szempontok egyaránt helyesen érvényesülnének. Tankönyveink azt a gyakorlatot folytatják, hogy a legjobb könyvek legjobb részleteit kiválasztva, ismertetik az egyes gyártási eljárásokat. A különböző szerzők kiragadott szemelvényei kőzött a teljes összhang nem valósítható meg. Sokszor fordulnak elő egyes olvasmányokban olyan fogalmak, amelyek kiala kítására, megmagyarázására előzőleg nem került sor. így kerül például a kísérleti tankönyv porcelánról szóló olvasmányába a „kaolin" szó anélkül, hogy azt akár előtte, akár utána valami magyarázná. Szinte minden tankönyvben van arról szó, hogy „ásványi sókat" vesznek fel a növények a talajból. Sehol nem történik gondoskodás arról, hogy megmagyarázzák, mit jelent ez a kifejezés. A tanulók ezen fokon ugyanis a „só" kifejezésen, csakis a konyhasót érthetik még. A szemelvények nagyobbfokú összedolgozása volna tehát szükséges, ahogy a Szovjetunióban használt „Élettelen természet" című tankönyvet Szkátkin több szerző tollából származó részletekből gyúrta egységessé, zökkenésmentessé. 196