Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: A helyes anyagszemlélet kialakítása az általános iskolában

melyikének fogalma alá. Az „ezüstpapír" elnevezés felnőtt korban is őrzi ennek az általánosításnak emlékét. Az egyes anyagféleségek fogalmának további differenciálása már sokkal nehezebb nevelői feladat. Olyan tulajdonságok megfigyeltetésére kell ugyanis ráirányítanunk a gyermek figyelmét, mint a tárgyak viszonylagos nehézsége (fajsúlya), felületének fényes, vagy homályos volta (felületi oxidáció) stb., amely tulajdonságok csakis koncentráltabb figyelemmel, csakis nehezebben vehetők észre. Fokozatosan meg kell tehát különböztetnünk a vasat, ólmot, alumíniumot a színtelen fémek között, a színesek között szólunk a sárgarézről és vörösrézről, itt még nem említhetjük meg azt, hogy előbbi kétféle fém ötvözéséből keletkezik. Hasonlóképpen végezzük el a nem fémes anyagféleségek fogalmának kialakítását. Legkönnyebb a fa és az üveg fogalmának tisztázása. Fontosságuk miatt alkalmat kell találnunk azonban más anyagok, így a porcelán, sőt a műanyag fogalmának bevezetésére is. Ennek a kornak jellemző, gyakori kérdése: „Mi, miből van?" Felismeri a rokonságot az azonos anyagú tárgyak, például a fakanál és a szék között. A tanulók e problémáját úgy segítheti a nevelő megoldás felé, ha a tárgyakról beszélve, rendszeresen szól azok anyagáról is. így azután, ha például az egyforintost, a tintatartó fedelét, valamint az „ezüstpapírt" összeköti az aluminium szó, helyesen alakul ki a tanulókban az aluminium fogalma. Erre a módszerre annál is inkább szükség van, mert különben az anyagféleség fogalma, sokáig mereven egy tárgyhoz kapcsolódik s az illető tárgy jegyei összefonódnak az azt alkotó anyagféleségek jegyeivel. A helyesen irányított észlelések már jól elhatárolt fogalmak kialakításához vezetik el a tanulókat. További tökéletesítést, az anyagfajták fogalma tartalmi körének további bővítését jelentik az ügyességi gyakorlatok, ahol az anyagféleségek további fizikai sajátságaival ismerkedik meg a tanuló. Észreveszi az anyagféleségek hajlíthatóságát, rugalmasságát, . ellenállóképességét hő- és egyéb behatások ellen. Üj problémaként vetődik fel ekkor: „Mit, mire lehet felhasználni?" Különösen fiúkban, de ha mesterségesen nem nyomjuk el, a lányokban is megindul az anyagféleségek olyan vizsgálata, hogy azokat hogyan lehetne céljaiknak megfelelően alkalmazni. Amikor a kisfiúk barkácsolnak, a kislányok babaszoba bútort eszkábálnak össze, működésük közben még jobban, még közvetlenebbül ismerik meg az egyes anyagféleségeket. Az általános iskolai kísérleti tanterv, amelyik már az I. osztály anyagába felvette az * 194