Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből
használatban, a formás és művelt stílus kialakításában, illetőleg megszerzésében is, ennek a korszaknak írói is világosan látták. Igen érdekes momentum e korszak nyelvi érdeklődésű irodalmában egy jó magyar grammatika igénylése is. A Mindenes Gyűjtemény már 1789-ben azt írta, hogy „minékünk most eggy hosszas, egészen meg-győző Grammatikára volna szükségünk.." 4 0 Aranka György is társadalmi igényre kívánt „jó Magyar Grammaticát, vagy Nyelv-Mestert." 4 1 Nagyon sok megnyilatkozás beszélt arról is, hogy a nyelvi műveltség fejlesztése és mélyítése nem képzelhető el nyelvtani ismeretek nélkül, azaz grammatikai iskolázottság nélkül. Már ez a korszak hirdette, hogy a grammatikai vétség és stilusdisztelenség édestestvérek, s a grammatikai helyesség és stílusdísz együtt követelmény. Ezért hirdette Döbrentei Gábor is, hogy az író ,,a grammatikai határ mezejének megjáfása előtt nevét nyomtatott írásban ki ne merje tenni." 4 2 Beregszászy Nagy Pál is megerősítette, hogy a nyelvtan a helyes gondolkodásra való nevelés alapiskolája, a gondolat és stílus helyességének előfeltétele, a szépen szólásnak és a szabatos, a művészi magyar írásnak Is hathatós elősegítője. Hogy az írók nagyobbik része nem tud jól magyarul írni, és sokan nem a szépen szólás mesterei, annak szerinte a grammatikai iskolázottság hiányossága vagy teljes hiánya a magyarázó és tényleges oka. Egyértelműen vonta le a tanulságot is. „Nem is fogunk tudni (magyarul jói írní és beszélni) mindaddig, valameddig jó magyar declinisták, jó conjugisták, jó grammatisták s jó syntaxisták nem leszünk, az az míg nyelvünkkel meg nem esmerkedünk, míg annak belső alkotását, természetét, tulajdonságait s reguláját nem értjük, egyszóval míg tsak anyai nyelvünket mi is grammatika szerint nem tanuljuk." 4 3 Pánczél Pál is sürgette az elmélyültebb magyar nyelvtani oktatást: „A nagyobb Oskolák úgy lévén formáltatva, hogy a' Deák nyelvel bajoskodnak a' gyermekek: az Anyai nyelvet közbe lehetne tanítani rövid Grammatika szerént". Egy jó magyar grammatika igénylése tehát nemcsak az Iskolai nyelvi nevelés szempontjából volt nagy jelentőségű, hanem az általános nyelvi műveltség, az igényesebb irodalom ős íróink, stilisztáink szempontjából is. Az Erdélyi Múzeum cikkírója ezt világosan meg is írta: „Kik számára legyenek hát űj grammatikák írva, ha nem az íróéra? Nem kell minden írónak grammatikáskodni, de azoknak vélekedéseiket, kik azt tették, megfontolva elolvasni kötelessége s elsőbb tanulásai közé tartozzék a nálunk megjelent nyelvtanításokat, azok felett volt pereket rendre olvasni " 4 4 A fent vázolt összefüggésben világosabban látjuk annak