Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A fizika szakos általános iskolai tanárjelöltek előkészítése a politechnikai képzésre

bepillantást engednek a tanult anyag gyakorlati értékébe. A jő példa: az elmélet értékesítése a gyakorlatban. Ehhez azonban a példának valóban „jó"-nak kell lennie. A követelmények e tekintetben elég sokirányúak. Elsősorban szükséges, hogy valóban „fizika" példa legyen, vagyis a benne lévő probléma ne matematikai, vagy geometriai, hanem „fizikai" legyen. E téren néha a szöveg maga is félrevezető lehet, mert esetleg fizikai kifejezések szerepelnek benne. Nem kétséges, hogy ha egy kúp saját tengelyére vonatkozó tehetetlenségi nyomatékát kell kiszámítani, egyszerű matematikai problémáról van szó. Másik kívánság, hogy a példa a valósággal tartson valami kapcsolatot. Ne szerepeljenek benne abszurd számadatok, ne legyen problematikája olyan, ami magán viseli a kínnal kigondoltság jegyét. Egy további kívánság, hogy ahol csak lehet, a technika területéről válogassunk össze példákat. Ez természetesen nem valósítható meg minden fejezetnél (pl. a bolygómozgások tárgyalásánál), de a legtöbbnél igen. A technikával kapcsolatos példák terén azonban még egy lépéssel tovább kell mennünk. Fel kell készíteni hallgatóinkat arra, hogy a példákat, a példamegoldásokat megszerettessék a gyerekkel. Ezt feltétlenül az általános iskolában kell kezdeni. Ma még meglehetősen rossz a helyzet e téren. Inkább félnek a fizikapéldáktól, mintsem szeretik őket. Ennek következtében a megtanult fizika anyagot a gyakorlatban sokszor nem tudják mire használni. Meg kell tehát hallgatóinkat tanítani, hogy hogyan lehet a példákat a gyerek napi életében, a gyereket közvetlenül körülvevő technikához hozzákötni. Ennek legeredményesebb módja — gyakorló általános iskoláink tapasztalatai szerint az, ha a példák számadatait, kiinduló anyagát a közvetlen tapasztalásból merítjük. Nézzünk egy példát: egy gyerek 42 kg súlyú. Két cipőtalpának területe 310 cm

2. Mekkora nyomással nehezedik a hóra? Ha mindkét lábra 180 cm hosszú és 8 cm széles sítalpat köt, mekkora lesz a nyomás? Mekkora lesz a nyomás, ha korcsolyát köt, amelynek alsó lapja 23 cm hosszú és 0,5 cm széles? A gyerek számára érdekesebb, élményszerűbb, ha a példa így alakul: a kérdéses tanítási órát megelőző órán feladom: „Fiúk, a következő órára négyzethálós papírra mindenki rajzolja körül ceruzával a cipője talpát és számolja meg hány cm

2? 168