Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A fizika szakos általános iskolai tanárjelöltek előkészítése a politechnikai képzésre

hogy apróbb, kézenfekvőbb esetekben nem mondjuk meg, mi a probléma, hanem csak felhívjuk a figyelmét, hogy itt egyáltalán van probléma és feladatává tesszük kibogozását. Ha eleinte ez nem megy, közelebb vezetjük hozzá, néhány útbaigazító kérdéssel. Pl. kis, házilag készített egyenáramú elektromotorunk van. Az üzemi feszültsége 4.5 volt. Bemutatom a működését: 4.5 volt feszültséget veszek az egyenáramú hálózatról, bekapcsolom, kifogástalanul megy. Előveszek egy — lehetőleg nem, vagy alig használt lapos zseblámpaelemet. Feszültsége 4.5 volt. Rákapcsolom a szóban forgó elektromotorra: nem megy! Tessék gondolkozni rajta, mi lehet az ok. Ha gondolkodással nem megy, a gyakorlati órán kísérleti vizsgálódásokat is lehet végezni. Valamelyik következő előadás elején megvitatjuk a dolgot. Ha nem jönnek rá, kapocsfeszültséget méretünk velük. Ekkor már feltétlenül rá kell jönniök. A problémameglátásra való nevelés nagyon fontos, mert e nélkül nem lehet „alkotó", legfeljebb csak „receptív" embert nevelni. A fejlődés szempontjából pedig nem a technikát „tudomásul vevő", hanem azt továbbfejlesztő emberekre van szükség. 2. A fizika példák. A politechnikai képzés lényeges alkotó eleme, hogy a tanult „elméleti" jellegű anyagot alkalmazni tudja a gyakorlatban. Különösen nagy ennek a pedagógiai jelentősége az általános iskolás korban (7—8. osztály), amikor a gyereknek az „elméleti" dolgok iránti érzéke míég kevéssé van kialakulva. A tanult anyagnak a gyakorlatra való alkalmazása több módon megy végbe, egyik módja a számítások felhasználása a példák kapcsán. Erre azonban előzőleg magát a tanárt, illetve tanárjelöltet is fel kell készíteni. A fizika példák szerepe nagyon jelentős: élősegítik a „fizikus észjárás", „fizikus gondolkodásmód" kifejlődését, másrészt 1-67