Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Darvas Andor: A fizika szakos általános iskolai tanárjelöltek előkészítése a politechnikai képzésre

Ez megerősíti azt az állításomat, hogy az általános technikai műveltség csak a konkrét gyakorlattal, a" technika egynéhány területén való „manuális" foglalkozással kapcsolatban alakulhat ki, válhat élővé. Tapasztalataink, köré tartozik az is, hogy a fizika-szakos tanárnak készülő hallgatók nem kis százaléka úgy jön a főiskolára, hogy nem is érzi hiányát a megfelelő technikai műveltségnek. Ügy képzeli a dolgot, hogy mint szorgalmas ember, megtanul majd egy előírt mennyiségű fizikát és ennek egy részét — mint tanár — majd ő is elmondja az általános iskolában és esetleg, ha lesz mivel, kísérleteket is fog bemutatni. Ennek a téves nézetnek az eloszlatása, a másik irányba való fordítása a főiskola fizika tanszékének a feladata, de erről a kérdésről másutt lesz szó. Ügy áll tehát a dolog, hogy a tanárképző munka folyamán tett rendszeres megfigyelések sok tapasztalatot nyújtanak és ezekből kell kiindulnunk, amikor arról beszélünk, hogy olyan fizika tanárokat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az általános iskolában a politechnikai képzés megvalósítására. Tapasztalataink kiegészítése végett azonban kívánatosnak látszott, hogy más úton is próbáljunk adatokat szerezni. Elhatároztam a hallgatók közvetlen megkérdezését, kérdőív útján. Természetesen csak az első évesek jöhettek szóba, akik csupán néhány hetet töltöttek még a főiskolán, tehát akiknél az itt hallottak nem „fedték el" még azt, amit magukkal hoztak vagy nem hoztak. Viszont lehetőségem nyílt az összes első éves egyidejű megkérdezésére. (Ezt a viszonylag alacsony létszám tette lehetővé. Összesen 76 első éves hallgató van, eb

4 bői 66 töltött ki kérdőívet.) A nem-fizika szakosok megkérdezése több szempontból előnyös. Először is: némi betekintést ad abba, hogy a fizika-szakot választók valami technikai ismeret-többlettel vagy technikai tapasztalat-többlettel rendelkeznek-e a többiek felett, tehát ilyen alapon indokolható, magyarázható-e a szak kiválasztása részükről. Másodszor: a kérdőíves módszer (is) sok olyan vonást tartalmaz, ami a kérdésekre adott feleletekből levonható következtetések értékét csökkenti. Ámbár a 200 ülőhellyel rendelkező teremben a 66 embert jól széjjel leheteti ültetni, a szükséges magyarázatot a feleletek leírása előtt' megadtam, nevet nem kellett a kérdőívre írni stb., mégis: a feleletek őszintesége nem vehető abszolút bizonyosra; lehet, hogy egyesek csak azért Feleltek keveset egy-egy kérdésre, vagy azért nem feleltek, mert 154