Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

Az anyanyelv hívei, védelmezői különösen fontosnak tartották a nyelvi harcban a magyar tanítási nyelvért vállalt küzdelem győzelemre juttatását. Ezen a területen is nagy volt az ellenállás, még a pedagógusok részéről is. Sokan pl. azzal az érvvel ágáltak a magyar nyelv tanítása ellen, hogy az anyanyelv tanítása a diákokat elvonja a latin és a rendes tárgyak tanításától. Sokan a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvű oktatás nagy jelentőségével sem voltak tisztában. Ezt bizonyítja Pápay Sámuel megfigyelése is. Azt írja ezzel kapcsolatban, hogy ,,tapasztaljuk ugyan is, melly kedvetlen letzke még eddig az iskolai magyar ifjaknak a hazai nyelv tanulása, azt képzelvén ők, sőt azoknak szülei is magokban, hogy született magyarok lévén, nem szükség magokat a magyar nyelvtudásban oskolázni." A továbbiakban azt mutatjuk meg, hogy az 1790—1824-es években erőre kapott nyelvi érdeklődés és gyakorlati vonatkozású nyelvművelés a fejlődő nyelvtudományi és pedagógiai elméleti irodalom támogatásával a színvonalasabb és minden iskolafajra kiterjedő magyar nyelvű oktatás számára hogyan teremtett jó alapot. E korszak nyelvi törekvései az élet, a gyakorlat közvetlen szükségleteit is szem előtt tartó feladatok és munkálatok elvégzésére is ráirányították a figyelmet. Tudatosították a nyelv társadalmi funkcióját is: ,,A nyelv az egész nemzet tulajdona, s olyan köztsatorna s eszköz a nyelv, melj által terjesztetnék, közöltetnék az Egy Nemzetet tévő sereg emberek közt a gondolatok, esmeretek." 2

9 A helyes gondolkodás, a pontosabb fogalomalkotás, a fegyelmezettebb . közlésmód és a mélyebb nyelvi öntudat összefüggéseiben is igen meggondolkoztató elveket és szempontokat vetett fel ennek a korszaknak nyelvi vonatkozású irodalma is. Fejér György pl. „Az ember kimíveltetése" című munkájában és „Jutalomra érdemesített Értekezés Egy Magyar Tudós Társaság legkönnyebb s leghelyesebb felállításáról" írt értekezésében

30 világosan állította fel a tételeket: ,,A nyelv a legtökéletesebb eszköz, nemcsak a gondolatainknak egymással való közlésére, hanem önnön helyes, illendő gondolkodásunkra is. Értelmünk a nyelv szerént foglalatoskodik, általa élesül, tudósul... A nyelv annál jobban ki van fejtegetve, mennél igazábban, s mennél meghatározottabban kinyomhatni rajta mindennémű értelmeket és gondolatokat." Kempelen Farkas „Mechanismus der menschlichen Sprache" — Az emberi beszéd mechanizmusa — című mun12