Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből

Az anyanyelv hívei, védelmezői különösen fontosnak tar­tották a nyelvi harcban a magyar tanítási nyelvért vállalt küz­delem győzelemre juttatását. Ezen a területen is nagy volt az ellenállás, még a pedagógusok részéről is. Sokan pl. azzal az érvvel ágáltak a magyar nyelv tanítása ellen, hogy az anya­nyelv tanítása a diákokat elvonja a latin és a rendes tárgyak ta­nításától. Sokan a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvű ok­tatás nagy jelentőségével sem voltak tisztában. Ezt bizonyítja Pápay Sámuel megfigyelése is. Azt írja ezzel kapcsolatban, hogy ,,tapasztaljuk ugyan is, melly kedvetlen letzke még eddig az is­kolai magyar ifjaknak a hazai nyelv tanulása, azt képzelvén ők, sőt azoknak szülei is magokban, hogy született magyarok lé­vén, nem szükség magokat a magyar nyelvtudásban oskolázni." A továbbiakban azt mutatjuk meg, hogy az 1790—1824-es években erőre kapott nyelvi érdeklődés és gyakorlati vonatko­zású nyelvművelés a fejlődő nyelvtudományi és pedagógiai el­méleti irodalom támogatásával a színvonalasabb és minden is­kolafajra kiterjedő magyar nyelvű oktatás számára hogyan te­remtett jó alapot. E korszak nyelvi törekvései az élet, a gyakorlat közvetlen szükségleteit is szem előtt tartó feladatok és munkálatok elvég­zésére is ráirányították a figyelmet. Tudatosították a nyelv tár­sadalmi funkcióját is: ,,A nyelv az egész nemzet tulajdona, s olyan köztsatorna s eszköz a nyelv, melj által terjesztetnék, kö­zöltetnék az Egy Nemzetet tévő sereg emberek közt a gondo­latok, esmeretek." 2 9 A helyes gondolkodás, a pontosabb fogalomalkotás, a fe­gyelmezettebb . közlésmód és a mélyebb nyelvi öntudat össze­függéseiben is igen meggondolkoztató elveket és szempontokat vetett fel ennek a korszaknak nyelvi vonatkozású irodalma is. Fejér György pl. „Az ember kimíveltetése" című munkájában és „Jutalomra érdemesített Értekezés Egy Magyar Tudós Társaság legkönnyebb s leghelyesebb felállításáról" írt értekezésében 30 világosan állította fel a tételeket: ,,A nyelv a legtökéletesebb eszköz, nemcsak a gondolatainknak egymással való közlésére, hanem önnön helyes, illendő gondolkodásunkra is. Értelmünk a nyelv szerént foglalatoskodik, általa élesül, tudósul... A nyelv annál jobban ki van fejtegetve, mennél igazábban, s mennél meghatározottabban kinyomhatni rajta mindennémű értelmeket és gondolatokat." Kempelen Farkas „Mechanismus der menschli­chen Sprache" — Az emberi beszéd mechanizmusa — című mun­12

Next

/
Thumbnails
Contents