Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Bakos József: Nyelv és iskola. Fejezetek a magyar tanítási nyelv, a magyar nyelvtantanítás és az iskolai nyelvművelés történetéből
A magyar nyelv védelmezői feltárták a nyelvi Kérdés politikai vonatkozásait is. Báróczi Sándor „A védelmeztetett magyar nyelv" című írásában (Bécs, 1790) például kiemelte azt a tételt, hogy akik a deák nyelvet védik, tulajdonképpen reakciós politikai elveiket védelmezik. Különösen kikelt az ellen, aki a „Deák nyelvnek elhagyásában minden Törvényeinek és szabadságának temető sírhalmát gondolta látni." Vedres István még élesebben fogalmazta meg e kérdés politikai következményét: „Az anyanyelvvel való egyforma élés minden különbséget elöl a Nemzetben. 2 3 A magyar nyelv ellenzői gyakran hangoztatták, hogy a „Deák-nyelv elhagyásával a tudományok virágzása is szenvedni fog az országban", és hogy a latin nyelv kiiktatásával „veszedelembe kerül az Ország constitutiója is." 2 4 Nyelvünk védelmezői megcáfolták ezeket a hamis tételeket: „Mindnyájunk kívánsága Nemzeti-Nyelvünk virágozása... Ez az a Palladium, melly fenn-tartja Alkotmányunkat... az a Mód, amelly nemzetünket lételében meg-tartja." 2 5 „Ha a deák nyelvet vesszük elő: úgy örökösen bézárjuk a tudományok elterjedése előtt az utat...."? 6 A latin nyelv hívei igen gyakran hangoztatták azt a tételüket is, hogy a magyar nyelv „nagyon szűk", s „elégtelennek tartják arra, hogy azonn az hivatalbéli dolgok folytatódhassanak." A felbuzdult megyék pedig azt követelték lelkeshangú felterjesztéseikben, hogy a magyar nyelvet „a polgári, mind a törvényes dolgok folytatására nézve magok kebeleiben edgyetlen egy köz Nyelvvé tegyék." 2 7 A gyakorlati megvalósítás érdekében jelentek meg a különféle Tiszti Szótárak is. Ezek a kiadványok, elsősorban abból az elvből kiindulva, hogy a latin kiszorítása csak úgy lehetséges, ha a latin terminus technikusok helyett megfelelő magyar szakkifejezések kerülnek a vármegye, a "közigazgatás nyelvhasználatába, gazdag tartalmú szótári részben bizonyították be, hogy „a Deák mesterszókat is ki lehet Magyar Nyelven tenni." 2 8 Az 1808-ban kitűzött „Tübingiai Pályakérdés" is a magyar nyelv problémájára irányította az írók és a közvélemény figyelmét. A kérdés feleletet kívánt pl. arra is „....mennyiben lehetséges a Magyar Nyelvet magát Hivatalbéli nyelvvé tenni és Köz Tisztségekben, az Igazság kiszolgáltatásában és a Tanításban" uralomra juttatni. Bár a pályakérdés kitűzésének az eszméjét valójában a bécsi rendőrség vetette fel, s célja egyáltalában nem a magyar nyelv melletti propaganda keltése volt, mégis közvetve nyelvünk ügyét is szolgálta: — a beérkezett 21 pályamű közül 5 ajánlja feltétlenül a magyar nyelvet, 4 pedig feltételesen. ll: