Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

Spanyolország területének müvelés szerinti megoszlásáról és ehhez kapcsoljuk további fejtegetéseinket. a) A legelőterület. A legelőn (42%) nem folyik intenzív emberi munka, a lakosság is igen gyér. A legelők annyira szárazak, hogy a pásztorokat vándorlásra kényszerítik. Leginkább juhtartásra alkalmasak. Ezzel magyarázható, hogy Spanyolország juhállománya 24 millió, szemben a 4 millió szarvasmarhával. (1940-es években.) Hasonlítsuk össze Írországgal, ahol a legelők és rétek aránya ugyanakkora. (44%.) Írországban azonban a nedvesebb éghajlat következtében jobbak a legelők, részben ez magyarázza meg az állatállomány eltérő összetételét: több mint 4 millió szarvasmarha és csak 2.5 millió juh. b) Szántóföld. (31%). Az is száraz éghajlatra mutat, hogy a szántóföldek felén búzát termelnek. c) Kert és szőlő. (7,8%). Az elhanyagolt Mezetával élesen szemben állanak az öntözött medencék és a szép kertek. A néptelenséggel szemben áll a nagyobb népsűrűség, a külterjes pásztorkodással az intenzív gazdálkodás. A kertek százalékos aranya magasabb, mint Magyarországon! A szőlőkben évi 20 millió hl bor terem, a déligyümölcstermelés exportra is dolgozik. A spanyol oliva-olajtermelés első a világon. így rajzolódnak ki a kétféle táj egyéni vonásai, egymás mellé állítva. Jellemezzük Mongólia gazdaságföldrajzi képét. Az ország kiterjedése 1,5 millió négyzetkilométer, lakóinak száma azonban csak 1 millió. A gyér lakosság indokolásául — a régebbi elnyomó társadalmi rendszereken kívül — fel lehet hozni az éghajlat szárazságát, a kegyetlen teleket, az ország nagyrészében gyér növényzetet és más olyan körülményeket, amelyek a földművelést ma még megnehezítik. A terület kihasználása így leginkább külterjes, sőt vándorló pásztorkodás formájában lehetséges a mai viszonyok között. A természeti leírás után a gazdasági élet jellemzésére mutassunk be tanítványainknak egy diagrammot. Áz egyszerű ábra a népesség és az állatok számának összehasonlítását adja. A természeti és a gazdasági kép között lényegi összefüggéseket fedezünk fel. A bemutatott összehasonlításból az állattenyésztés rendkívüli fontossága tűnik ki. Tovább vizsgálva az ábrát, az ország egyéni jellemvonása még jobban kidomborodik, ha ol. Magvarország állatállományával is összehasonlítjuk a mongóliai helyzetet. Mongóliában egy főre több mint 20, Magyarországon legfeljebb egy darab nagyobb (méretű) állat jut. Mind jobban kialakul az ottani élet képe, ha az emberek ruházkodásáról, táplálkozásáról, szokásairól és az ipar szakosításáról is beszélünk. Mongóliában a hús138