Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1955. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 1)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly : Dialektikus összefüggések a földrajzban és azok alkalmazása a földrajz tanításában

— sokkal később — az összefüggések egész rendszerének elvont filozófiai megismerése, mint világszemléletünk fontos része.) A tanulónak „életszerű", objektív földrajzi tudásra van szüksége. Ez azt jelenti, hogy tudatában éppen olyan törvényszerű kapcsolatokban raktározódik az ismeretanyag, amilyen törvényszerű kapcsolatok a valóságban vannak. A további tanulmányokban és majd a gyakorlati életben így válik az használható ismeretté. A természeti törvények megismeréséhez és azok alkalmazásához a dialektikus gondolkodásra való nevelés vezet. A tanításban szóba kerülő földrajzi összefüggések köre. A földrajzi összefüggések tanítását már az általános iskola negyedik osztályában megkezdhetjük, hogy azt a'felsőoktatás befejezéséig folytassuk. A tanítható és tanítandó földrajzi összefüggések terjedelmét, mélységét általában a tanulók életkori fejlettsége szabja meg. Bár ehhez szigorúan alkalmazkodni kell (nagyobb eredményekre csak az általános iskola felső tagozatában és a középiskolában számíthatunk), állandó és fokozatos fejlesztéssel az életkor által megszabott kereteket némileg tágítani is lehet. Óvakodni kell azonban az erőltetéstől, a sablonosságtól és a formalizmustól. Végeredményben nem is az öszszefüggések tanítása a cél, hanem a dolgok és jelenségek alapos megismertetése — összefüggéseikben. Az összefüggések körének tételes meghatározása ezért nehéz, és sok helyet igényelne. Irányadó elvünk, hogy alsóbb fokon csak a legegyszerűbb és világos összefüggésekre hivatkozunk és általában csak két-két tényező kapcsolatát vizsgáljuk meg. Olyan egyszerű kapcsolatot, mely a folyók ereje és hordalékszállítása között fennáll (miért tölti fel. a folyó a medencét) a tízéves tanuló is megért, különösen ha tapasztalatokkal is rendelkezik. (A patak, az esővíz sodorja a homokot.) Felsőbb osztályokban olyan szélesebbkörü kölcsönhatások is szóba kerülnek, mint Afrika É— D irányú szelvényén a hőmérséklet-szélrendszer, a légnyomás-páratartalom-csapadékmennyiség, a csapadékmennyiség és a növényzet közötti összefüggések. Az iskolában tárgyalt összefüggések csak lényegiek lehetnek és mindig a legkiemelkedőbb földrajzi tényezők szerepére mutatnak. így az indiai rizstermelés földrajzi fogalmához a monszun szélrendszer működése, a csapadék időbeli és térbeli eloszlása, a bővizű folyók, a nagy népsűrűség és a termelő munka módjai tartoznak. A földrajzi tájak ismertetésében nemcsak a belső, hanem a külső összefüggéseket is megmagyarázzuk. 135